2011. január 18., 09:262011. január 18., 09:26
„A nyereséget nem adózzák meg, ha a tulajdonos kártérítésként kapta a részvényt, de ha valaki a tőzsdei listázás előtt vásárolta meg azokat, akkor adót kell fizetnie a nyereség után. Mindazok, akik a Központi Letéteményesnél vásároltak konceszszióban, szerződésükben szerepel a vételár” – nyilatkozta tegnap a Raiffeisen Capital & Investment vezérigazgatója és elnöke, Dana Mirela Ionescu. Kifejtette, ha a befektetőknek nincs meg már a szerződésük, akkor a beszerzési árat 0 lejnek tekintik, és a teljes eladási árat megadózzák.
„Ha valaki 0,4 lejért vásárolta a részvényeket és 1 lejért árusítja, 0,6 lej után kell adót fizetnie. Ha azonban nem tudja igazolni a vételárat, az 1 lej teljes összege után adót kell fizetnie” – magyarázta Ionescu. Mint ismeretes, a részvénypiacon 16 százalékos adót kell fizetni a nyereség után.
2010 decemberében a Központi Letéteményesnél 571 kártérítési részvény konverziója szerepelt, és ebből 434 új tulajdonos származott, derült ki a Tulajdonalap honlapjáról. Az új tulajdonosok a pénzügyminisztérium által képviselt államtól az alap részvényeinek 2,26 százalékát kapták meg. Így azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik az alap részvényeinek kevesebb mint 1 százalékát birtokolják 4757-ről 5193-ra nőtt, részesedésük pedig 32,04 százalékról 33,68 százalékra emelkedett. December végén három magánszemély birtokolta öszszesen a részvények 7,95 százalékát, a két világháború között élő nagy gyáriparos, Nicolae Malaxa három leszármazottja összesen a részvények 7,35 százalékát birtokolja.
Egyébként december 22-én leállították a Tulajdonalap részvényeinek forgalmazását a Központi Letéteményesen keresztül és csak január 25. után indítják újra, amikor a társaság ismét megjelenik a Bukaresti Értéktőzsdén. Egyes források szerint a szürkepiacon a Tulajdonalap részvényeit 0,48 lejért árusították. Egy részvény névleges értéke 1 lej, a részvények eladása 2008 márciusa óta törvényes. A Tulajdonalap aktíváinak nettó értéke novemberben 15,9 milliárd lej volt, 18 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az aktívák részvényenkénti ára 1,1541 lej, októberben kifüggesztett áruk 0,9792 lej volt.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.