Fotó: A szerző felvétele
2010. január 13., 08:592010. január 13., 08:59
Bolojan biztos benne, hogy idén sem kap majd több pénzt a város, mint tavaly, ezért többpontos válságkezelő stratégiát dolgozott ki.
A polgármester beiktatásának évében, 2008-ban már leépítette az önkormányzat apparátusának egy részét, majd 2009-ben három újabb átszervezési és elbocsátási hullám következett. Úgy véli, a leépítés a költségcsökkentés legelső módja. A teljes rendszerből, tehát a polgármester hivatalából és az alárendelt intézményekből 60-70 ember kerülhet utcára idén, ez nagyjából tíz százalékot tesz ki.
Mint megtudtuk, a működési költségek csökkentése mind a városházán, mind a szintén önkormányzati kézben lévő óvodákban és iskolákban időszerű. A tanintézetek ezért szigorú tervet kapnak kézhez, amely előírja, mekkora közműdíjat halmozhatnak fel egy-egy hónapban. „Tízezer lejes nagyságrendű havi kiadásokról beszélünk. Ennek az öt-tíz százalékkal való csökkentése is hatalmas megtakarítás” – magyarázta a polgármester.
A válság túlélésében segít, ha a megkezdett, megnyert és leszerződött városfejlesztési projekteket folytatják, és lehetőség szerint minél többet pályáznak az év során, mondta Bolojan.
| Készpénz hiányában nem tudták folyósítani a szatmárnémeti polgármesteri hivatal, illetve az alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottainak fizetését. Lucia Ursu, a városháza gazdasági igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, máskor legkésőbb ötödikéig megkapták fizetéseiket a dolgozók, most azonban nem volt, amiből kifizetniük a béreket. Mint részletezte, az adóügyi igazgatóság csak január 8-án kezdte el a helyi adók és illetékek begyűjtését, de tegnapig még nem gyűlt össze a bérek kifizetéséhez szükséges pénzösszeg. Ursu azonban derűlátó, szerinte néhány nap alatt megoldódnak a gondok. |
A 19 utca aszfaltozása, a városi kórház egy részének felújítása, illetve a vár restaurálása már sínen van, következhet a fűtéshálózat korszerűsítse (nagyjából 70 millió eurós projekt), bár ezt még meg kell nyernie a városnak. A kohéziós alapok felhasználásával akár az egész metropoliszövezetre kiterjesztheti a víz- és csatornahálózatot a város – ez a projekt 83 millió eurót ér.
A befektetők vonzásának fő eszköze a készülő ipari park, amelynek parcelláira már tizenegy koncessziós szerződést kötöttek, ebből kettőt külföldi céggel: egy koreaival és egy spanyollal – tájékoztatott Delia Ungur igazgató. „Bár a tavalyi évet a park jogi státusának megteremtésére szántuk, máris volt bevételünk, 60 ezer lejnyi. Ezzel és a közművesítésre megpályázott uniós pénzzel már mondhatjuk, hogy saját lábán áll az ipari park” – magyarázta. Jelenleg további három külföldi céggel tárgyal a park vezetősége. A koreai cég márciusban meg is kezdheti az építkezést parcelláján.
| Elégedetlen a temesvári önkormányzat a 2010-es költségvetéssel, mivel nem irányoz elő pénzösszegeket bánsági város elkezdett fejlesztéseinek folytatására. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján nyilatkozott Gheorghe Ciuhandu, a város polgármestere. Mint részletezte, arra számítottak, hogy olyan – nem csak Temesvár számára prioritást élvező – projektekre kapnak kormánypénzeket, mint a város közúti és vasúti körgyűrűje, illetve szerettek volna pénzösszegeket lehívni a tömbházak hőszigetelésére, műemlék épületek restaurálására, az onkológiai intézet létrehozására, az olimpia méretű uszoda, illetve egy multifunkcionális sportcsarnok megépítésére. A város 56 kilométeresre tervezett körgyűrűjének építése már korábban elkezdődött, azonban decemberig mindössze 12,5 kilométer készült el anyagi erőforrások hiányában. Mivel más alternatíva nincs, a nehézgépjármű-forgalom a városon halad át, ahol hatalmas károkat okoz a személygépkocsi-forgalomra tervezett útszakaszokon. Éppen ezért az önkormányzat úgy határozott, minden kamionosnak, aki behajt a város utcáira 200 lejt kell fizetnie, a befolyó összegeket pedig útjavításra fogják fordítani. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok