2009. december 03., 10:422009. december 03., 10:42
Alaposan megnövekedtek az európai bankok a válság során, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek a gazdaság biztonságára a Bloomberg tegnap közzétett összeállítása szerint. A gazdasági hírszolgálat adatai alapján legkevesebb 353 európai bank növelte az eszközállományát 2007 eleje óta.
Tizenöt pénzintézet jelenleg nagyobb értékű vagyon felett rendelkezik, mint annak az országnak a bruttó hazai terméke (GDP), amelyben a székhelye van, míg a vizsgált időszak előtt csupán 3 ilyen bank volt. Európában 25 százalékkal nőtt a banki eszközállomány, szemben az Egyesült Államokban mért 20 százalékos gyarapodással. Az utóbbi két évben Európában „egyre nagyobbra növeltük a bankokat, amivel megágyaztunk a következő válságnak” – mondta David Lascelles, a londoni pénzügyi innovációs kutatóközpont (CSFI) elemzője.
A francia BNP Paribas például 2007 – az amerikai jelzálogpiacról kiindult válság kezdete – óta 59 százalékkal 2,29 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így a francia GDP 117 százalékát teszi ki. A londoni központú Barclays mérlegfőösszege 55 százalékkal nőtt, jelenleg 1,55 ezer milliárd font, a brit GDP 108 százaléka, a spanyol Santander pedig 30 százalékkal 1,08 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így elérte a spanyol GDP nagyságát.
A Bloomberg adatai szerint csak az idei évet tekintve a 100 legnagyobb európai pénzintézet közül 38-nál jelentősen nőtt az eszközállomány, holott a válság megmutatta, hogy a túlságosan nagyméretű bankok fenyegető veszélyt jelentenek a székhely szerinti nemzetgazdaság stabilitására. „Igen kívánatos volna azoknak a bankoknak a feldarabolása, amelyek túl nagyra nőttek ahhoz, hogy újabb válság esetén bukni hagyjuk őket, mert ha ismét sokkhatások érik a pénzügyi rendszert és néhány ilyen bank valóban megroggyan, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok, különösen a kisebb európai államok, képesek lesznek viselni a veszteségeket” – fejtette ki Tom Kirchmaier, a tekintélyes London School of Economics kutatója.
Mások szerint azonban nem a méret a lényeg. Ralph Silvia, a Tower Group pénzügyi tanácsadó és kutató cég vezető elemzője szerint például a helyzet jóval összetettebb: „számos üzleti modell létezik a bankok világában, és bőven vannak nagyméretű társaságok, amelyek hatékonyabb kockázatkezelést folytatnak, mint sok kisebb bank” – fogalmazott a szakértő a Bloombergnek. Hasonló véleményt fogalmazott meg Josef Ackerman.
A Deutsche Bank vezérigazgatója szerint a bankok méretének csökkentésére irányuló, át nem gondolt tervek miatt lassulhat a gazdasági növekedés, mert nagyszabású fejlesztési projekteket és nagyvállalatokat csak megfelelő erejű bankok tudnak finanszírozni. „Egy piacgazdaságban csupán a méret alapján nem volna szabad veszélyesnek bélyegezni bankokat” – szögezte le ugyanakkor a legnagyobb német bank vezetője.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.