Fotó: Pixabay.com
Jön a szolidaritási hozzájárulás, biztos, hogy az alkalmazottnak kell befizetnie minden tb-járulékot, 10 százalékra csökken az egységes adókulcs, de nem lesznek adómentesek az alacsony bérek.
2017. október 19., 19:172017. október 19., 19:17
2017. október 19., 19:192017. október 19., 19:19
Szolidaritási hozzájárulást vet ki január elsejétől a szociálliberális kormány – jelentette be egy szerda esti tévéműsorban Ionuț Mișa pénzügyminiszter. Mint magyarázta,
„Ez egy európai irányelv által szabályozott hozzájárulás, amivel a munkáltató járul hozzá a béralaphoz. A munkáltatók fizetik be a béralapba, hogy nekik is legyen felelősségük az állami költségvetéssel szemben” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a hozzájárulás „nem jelenthet extra hozzájárulást vagy béremelést”.
Mișa egy csütörtöki nyilatkozatában is visszatért az elképzeléshez. Ami különben nem újkeletű, szerepel a Tudose-kormány programjában, ám a kabinet beiktatásakor még az a hír járta, hogy azok fognak szolidaritási adót fizetni, akiknek a fizetése legalább tízszer nagyobb mint a minimálbér, vagyis meghaladja a 4000 eurót. A pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy a 2 százalékos szolidaritási hozzájárulás egy alapba megy, amivel az a cél, hogy megvédjék az alkalmazottakat a cég fizetésképtelensége esetén.
„Társadalmi szolidaritási hozzájárulásról van szó, nem egy új adóról. A 2006/200-as törvény értelmében létezik egy alap azoknak a munkavállalóknak a megsegítésére, akiknek a cége nem fizette ki a járulékokat. Létezik ugyanakkor egy európai uniós irányelv is, a 80/987-es számú, amely meghatározza az alapot, ami azokért az alkalmazottakért jön létre, akik olyan vállalkozásnál dolgoztak, ami csődbe ment.
– magyarázta a miniszter. Ionuț Mișa ugyanakkor azt is bejelentette, hogy januártól „abszolút minden jövedelem esetében” a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken az egységes adókulcs. Ám a Tudose-kormány programjával ellentétben
„Ugyanakkor a kormány fenntartja a döntését, hogy átruházza a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a munkáltatóról az alkalmazottakra” – közölte a pénzügyi tárca vezetője. Megjegyezte egyúttal, hogy továbbra is a munkáltatónak kell az államnak bejelentenie az alkalmazott hozzájárulásának összegét. „A munkavállalóra nem hárul többletfelelősség” – tette hozzá Mișa.
Arra az újságírói kérdésre, hogy készen állnak-e a cégek a tb-járulék befizetésének a munkavállalóra történő átruházására, a tárcavezető úgy vélekedett: „nem hiszi, hogy ezzel gond lenne”. „A határidő rég ismert volt, az intézkedés benne van a kormányprogramban” – jelentetta ki a miniszter. A befizetés átruházása mellett a jelenlegi 39 százalékról 35 százalékra csökken majd a tb-járulék.
Nem mondanak le a magánnyugdíjakról
A kormánykoalíció pártjai fenntartják a véleményüket, miszerint a polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, hozzá akarnak-e járulni a nyugdíjalap második pilléréhez – jelentette ki szerda este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Kiemelte, a lakosságnak mostanáig nem nyílt valós lehetősége arra, hogy döntsön a kérdésben, az egyetlen, amit megválaszthatott, az a magánnyugdíjalap volt, ahová utalják a pénzét.
Amint arról beszámoltunk, Mihai Tudose kormányfő szeptember elején jelentette be, hogy nem államosítják a magánnyugdíjakat, de 2018-tól kezdődően opcionálissá válhat, vagyis az adófizetők dönthetik el, hogy a hozzájárulásokat teljes mértékben az állami alapba akarják-e fizetni, vagy a magánnyugdíjalaphoz is hozzá kívánnak járulni.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
szóljon hozzá!