Fotó: Pixabay.com
Jön a szolidaritási hozzájárulás, biztos, hogy az alkalmazottnak kell befizetnie minden tb-járulékot, 10 százalékra csökken az egységes adókulcs, de nem lesznek adómentesek az alacsony bérek.
2017. október 19., 19:172017. október 19., 19:17
2017. október 19., 19:192017. október 19., 19:19
Szolidaritási hozzájárulást vet ki január elsejétől a szociálliberális kormány – jelentette be egy szerda esti tévéműsorban Ionuț Mișa pénzügyminiszter. Mint magyarázta,
„Ez egy európai irányelv által szabályozott hozzájárulás, amivel a munkáltató járul hozzá a béralaphoz. A munkáltatók fizetik be a béralapba, hogy nekik is legyen felelősségük az állami költségvetéssel szemben” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a hozzájárulás „nem jelenthet extra hozzájárulást vagy béremelést”.
Mișa egy csütörtöki nyilatkozatában is visszatért az elképzeléshez. Ami különben nem újkeletű, szerepel a Tudose-kormány programjában, ám a kabinet beiktatásakor még az a hír járta, hogy azok fognak szolidaritási adót fizetni, akiknek a fizetése legalább tízszer nagyobb mint a minimálbér, vagyis meghaladja a 4000 eurót. A pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy a 2 százalékos szolidaritási hozzájárulás egy alapba megy, amivel az a cél, hogy megvédjék az alkalmazottakat a cég fizetésképtelensége esetén.
„Társadalmi szolidaritási hozzájárulásról van szó, nem egy új adóról. A 2006/200-as törvény értelmében létezik egy alap azoknak a munkavállalóknak a megsegítésére, akiknek a cége nem fizette ki a járulékokat. Létezik ugyanakkor egy európai uniós irányelv is, a 80/987-es számú, amely meghatározza az alapot, ami azokért az alkalmazottakért jön létre, akik olyan vállalkozásnál dolgoztak, ami csődbe ment.
– magyarázta a miniszter. Ionuț Mișa ugyanakkor azt is bejelentette, hogy januártól „abszolút minden jövedelem esetében” a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken az egységes adókulcs. Ám a Tudose-kormány programjával ellentétben
„Ugyanakkor a kormány fenntartja a döntését, hogy átruházza a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a munkáltatóról az alkalmazottakra” – közölte a pénzügyi tárca vezetője. Megjegyezte egyúttal, hogy továbbra is a munkáltatónak kell az államnak bejelentenie az alkalmazott hozzájárulásának összegét. „A munkavállalóra nem hárul többletfelelősség” – tette hozzá Mișa.
Arra az újságírói kérdésre, hogy készen állnak-e a cégek a tb-járulék befizetésének a munkavállalóra történő átruházására, a tárcavezető úgy vélekedett: „nem hiszi, hogy ezzel gond lenne”. „A határidő rég ismert volt, az intézkedés benne van a kormányprogramban” – jelentetta ki a miniszter. A befizetés átruházása mellett a jelenlegi 39 százalékról 35 százalékra csökken majd a tb-járulék.
Nem mondanak le a magánnyugdíjakról
A kormánykoalíció pártjai fenntartják a véleményüket, miszerint a polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, hozzá akarnak-e járulni a nyugdíjalap második pilléréhez – jelentette ki szerda este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Kiemelte, a lakosságnak mostanáig nem nyílt valós lehetősége arra, hogy döntsön a kérdésben, az egyetlen, amit megválaszthatott, az a magánnyugdíjalap volt, ahová utalják a pénzét.
Amint arról beszámoltunk, Mihai Tudose kormányfő szeptember elején jelentette be, hogy nem államosítják a magánnyugdíjakat, de 2018-tól kezdődően opcionálissá válhat, vagyis az adófizetők dönthetik el, hogy a hozzájárulásokat teljes mértékben az állami alapba akarják-e fizetni, vagy a magánnyugdíjalaphoz is hozzá kívánnak járulni.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
szóljon hozzá!