Fotó: Páva Adorján
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel – derült égből villámcsapásként – energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
2024. június 27., 18:312024. június 27., 18:31
2024. június 27., 18:582024. június 27., 18:58
A bukaresti képviselőház által döntő házként elfogadott módosító tervezet értelmében a 10,8 és 400 kilowatt közötti teljesítményű rendszerekkel rendelkező vagy olyat telepítő prosumereknek kötelességük a teljesítmény legalább 30 százalékát lefedő akkumulátorpakkot is beüzemelni, ha 200 kW alatti rendszerről van szó, 200 és 400 kW között pedig 50 százalékos tárolási kapacitást kell megvalósítaniuk.
Zavart okoz, hogy az első kategóriát 3 és 200 kW teljesítményű rendszerek tulajdonosaira „szabták”, sőt a módosítás egyik cikke szerint bizonyos változtatások a 3–10,8 kW teljesítmény közötti berendezések birtokosaira is vonatkoznak, így egyelőre nehéz megállapítani, hogy az előírás valójában kikre vonatkozik – pedig fontos „részletkérdés”, hiszen a lakossági napelemtelepítők jelentős része a 10,8 kW alatti kategóriába tartozik.
A módosítást szerdán, a parlamenti vakáció előtti utolsó napon fogadták el a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói kezdeményezésére, előzetes egyeztetés nélkül – már csak ez felháborította az érintetteket. De természetesen az új szabályok előírásai is kiverték a biztosítékot. A prosumereket és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE) szerint ha valóban hatályba lép a módosítás, az eddigi tendenciákkal gyökeresen ellentétes álláspont felvállalásával hirtelen elbátortalanítják azokat, akik termelő-fogyasztóvá válnának. A visszamenőleges hatály szintén felháborító, mint ahogy a hálózatba töltés korlátozása is.
Az APCE szerint a kezdeményezés mögött „szakmailag” egy, a szolgáltatók és elosztóhálózat-üzemeltetők által megrendelt kutatás áll, amelyet a Bukaresti Műszaki Egyetem készített. Az érdekvédelmisek türelmetlenül várják, hogy ők is megkapják ezt a jelentést, illetve hogy a parlament által elfogadott jogszabály megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Viszont még ezt megelőzően leszögezték: abszurd helyzet áll elő, hiszen a kényszerítés révén kevesebb áramot fogunk felhasználni az országos hálózatból, ami visszaüt a szolgáltatók és hálózatüzemeltetők számára.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Szintén elítélte a parlament döntését az Intelligens Energia Egyesület, amely szerint a napelemmel megtermelt energia részleges helyben tárolása sok szempontból előnyös, viszont a kényszerítés most választott módja elfogadhatatlan. Dumitru Chisăliță elnök szerint aberráns, hogy a prosumereket újabb jelentős kiadásokra, on-grid, azaz országos hálózatra csatlakoztatott berendezésük lecserélésére, kidobására kötelezik, alighogy megvásárolták azt, azaz még az árát sem hozta vissza a befektetés.
– szögezte le a szakember. Felhívta a figyelmet, hogy sok termelő-fogyasztó (például szociális intézmények, otthonok is) óriási anyagi erőfeszítéseket hozott, elérte anyagi korlátait, hogy megvalósítsa a befektetést, most meg újabb több ezer eurós kiadásra kényszerítik őket. Chisăliță úgy véli, az új előírások minden új napelemtelepítőre vonatkozhatnak, a régiek pedig támogatásban részesülhetnek, hogy megfeleltessék rendszerüket az elvárásoknak.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Mint ismeretes, az úgynevezett on-grid áramtermelő napelemrendszer egyenáramot megtermelő napelemekből, azt váltóárammá átváltó inverterből áll, ezeket az épület elektromos rendszerére, illetve a szolgáltatói áramhálózatra csatlakoztatják. A háztartás pillanatnyi áramfogyasztását a napelemek „állják”, amit pedig ezen felül termelnek, az az országos hálózatba jut, amiért a prosumer valamilyen formában elszámolást kap.
Akkumulátoros napelemes rendszer esetén a napelemek mellett a feltöltött akkumulátor is biztosít egyenáramot az inverternek, például éjszaka, amikor nincs termelés. Ez mindenképpen előnyös a háztartás számára, hiszen az országos hálózatból vett áram mindenképp drágább, mint a saját termelés. Viszont egy akkumulátoros rendszer jóval költségesebb, mint a hagyományos: nagyjából megkétszerezheti a beruházás értékét.
Romániában havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek országszerte, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret – éppen az állam eddig támogató, ösztönző hozzáállásának köszönhetően. A Zöld ház programban 20 ezer lejes támogatást lehetett háztartásonként lehívni on-grid rendszerek telepítésére, óriási érdeklődés közepette.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Egy friss elemzés szerint a romániai fiatalok gyakran váltanak munkahelyet, 25 éves korukig akár hatszor is.
Az Alfa Kartell kedd este felkérte a kormány arra, hogy a minimálbérrel fizetett munkavállalók jövedelme egy részének adómentességére feljogosító küszöböt sürgősen igazítsa a július elsején hatályba lépő minimálbér-emeléshez.
Úgy tűnik, egyelőre nem is megy ki a divatból a „quiet hiring”, vagyis a csendes munkaerő-felvétel, amely a 2023-as év egyik legelterjedtebb hívószava volt a munkaerőpiacon. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal jártuk körül a témát.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
A munkaerőhiány miatt új munkakör jelent meg Romániában, egészen pontosan elsőként Kolozsváron: a pincéré, akinek nem muszáj az étteremben rohangálnia, ugyanis az ország bármely pontjáról dolgozhat.
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását – nyilatkozta hétfőn az Agerpresnek a mezőgazdasági miniszter.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
A munkaadók több módon támogathatják az alkalmazottak nyaralását, ha ily módon is kifejeznék hálájukat a dolgozóknak.
szóljon hozzá!