2013. február 03., 22:082013. február 03., 22:08
Az olaszországi ügyészség vizsgálatot indított, az itáliai légiforgalmi szakszervezetek pedig sztrájkot hirdettek a szombat este a római fiumicinói repülőtéren bekövetkezett baleset miatt, amelynek során a Carpatair román légitársaság gépe kisiklott a leszállópályáról.
A szombat este a Pisából érkező és a fiumicinói Leonardo da Vinci repülőtér leszállópályájáról kisiklott gép – amelynek elsősorban a futóműve károsodott meg – vasárnap délután még a pályán állt, de a repülőtér forgalma újraindult. Miközben az Alitalia olasz légitársaság közleménye szerint a viharos szél okozta a balesetet, az olasz polgári légi közlekedésért felelős igazgatóság (Enac) leszögezte: a „szél erős volt, de ettől még a repülőnek nem kellett volna kisiklania”. Az olasz repülésbiztonsági hivatal (Ansv) és a területileg illetékes Civitavecchia ügyészsége vizsgálatot indított, és lefoglalta az ATR 72-500 típusú gépet. Az Alitalia tegnapi bejelentése szerint 46 utas, két pilóta és két légikísérő utazott a gépen. Hét személyt ápolnak kórházban, kettejük állapota súlyos, de nem életveszélyes, egyiküket megműtötték. Olasz sajtóértesülések szerint az egyik román utaskísérőt operálták meg.
„Úgy látszik, az Alitaliának többet ér a megtakarítás, mint az utasok és a személyzet biztonsága” – hangoztatta az incidens nyomán az olasz légiforgalmi dolgozók szakszervezete, mely mára 24 órás sztrájkot hirdetett meg a Carpatair belföldi járatokon való repülése ellen. A szakszervezet szerint az Alitalia megtévesztette utasait, akik az olasz légitársaságnál vettek jegyet, de tudtuk nélkül román géppel és román személyzettel repültek. Az itáliai szakszervezet úgy véli, a román légitársaság „nem garantálja a megbízhatóság és a biztonság által megkövetelt feltételeit”.
Mióta 2012 februárjától a légitársaság három olasz belföldi járaton repül, a Carpatair gépeivel több baleset is előfordult. Idén januárban is már két alkalommal műszaki meghibásodás történt a román gépeken – hangsúlyozta a szakszervezet, az Alitalia és a Carpatair közötti szerződés azonnali felbontását követelve. Közben az olasz utaskísérők szövetségének (Avia) elnöke kifogásolta, hogy miközben több ezer olasz légiforgalmi dolgozó munkanélküli-segélyből él, az Alitalia külföldi munkaerőt dolgoztat. Nicolae Petrov, a Carpatair tulajdonosa tegnap úgy nyilatkozott, az olasz légitársaság „szakszervezeti nyomásra” függesztette fel a román cég belföldi járatait, szerinte azonban az intézkedés csak egy-két napos kiesést jelent. Az üzletember hozzátette, a balesetet szenvedett gépen mindössze néhány kisebb sérülés keletkezett.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.