2010. július 23., 10:362010. július 23., 10:36
Az ázsiai gazdasági nagyhatalom a vártnál jóval gyorsabban tört az élre, főként azért, mert az energiahatékonyság az Egyesült Államokban nagyobb mértékben javult, mint Kínában. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az ázsiai országban a válság kevésbé vetette vissza a fogyasztást, mint az Egyesült Államokban. Egy főre számítva azonban még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztó.
Peking kétségbe vonja az IEA adatainak hitelességét. A kínai statisztikai hivatal szerint 2132 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát használtak fel az országban tavaly. A váltás következményeként Kína nem csupán az energiaárak alakulását tudja nagyobb mértékben befolyásolni, hanem a globális energiafelhasználás mintázatait is. Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibridmeghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja, mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.
Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan, mintegy 738 milliárd dollár értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban 15 százalék legyen a megújuló energia aránya a felhasználásban.
Jelenleg a szén a meghatározó, 70 százalékos részaránnyal. Kína a legnagyobb szénfogyasztó a világon, és a tetemes hazai készlet ellenére behozatalra szorul; míg alig három éve nettó exportőr volt, tavaly már a legtöbb szenet importáló ország címe is Kínát illette meg.
Kőolajfogyasztásban egyelőre az Egyesült Államok áll az élen, a legnagyobb termelő Szaúd-Arábia viszont tavaly először több olajat adott el Kínának, mint az Egyesült Államoknak, amely évtizedekig az első számú vásárló volt. Kína nem tagja a párizsi székhelyű IEA-nak, amelyet az 1973-as olajválság után alapított a legfejlettebb ipari államokat tömörítő nemzetközi Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az elsősorban elemzéssel, a nemzetközi együttműködés ösztönzésével és az energiaválságok kezelését segítő megoldások kidolgozásával megbízott kormányközi testület vezetője, Tanaka Nobuo idén márciusban sürgette Kínát, hogy csatlakozzon az alapítókhoz, különben fennáll a veszélye annak, hogy az IEA elveszíti a jelentőségét.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.