2012. június 14., 14:332012. június 14., 14:33
Az úgynevezett „pénzügyi amnesztiát” a korábban még kormányon lévő RMDSZ kezdeményezte márciusban. A törvény annak a közel 300 ezer közalkalmazottnak törli el az állammal szembeni tartozását, akik - a számvevőszék szerint - jogtalanul részesültek különböző pótlékokban az egységes közalkalmazotti bértörvény hatályba lépése óta.
Az RMDSZ álláspontja szerint a bérpótlékokat az önkormányzatokban dolgozó közalkalmazottak jóhiszeműen, a kollektív munkaszerződések alapján, vagy jogszerű önkormányzati határozatok alapján kapták, és munkáltatóik is jóhiszeműen jártak el. A szövetség szerint a vitát a korábbi kollektív munkaszerződések és a 2010-ben elfogadott egységes közalkalmazotti bértörvény közti ellentmondások okozták.
A megyei hivatalokban dolgozó közalkalmazottak kollektív szerződéseiben többféle bérpótlék is szerepelt, amelyek együttesen akár meg is duplázhatták a nettó fizetést. Amikor a törvényi változások miatt a kollektív szerződések megszűntek, a számvevőszék szerint a pótlékok folyósítását is le kellett volna állítani, ez azonban nem történt meg. A pótlékok eltörlése helyett több önkormányzat beperelte a számvevőszéket, ám a bíróság a legtöbb esetben a pótlékok visszafizetésére kötelezte az alkalmazottakat.
A számvevőszék szerint 2005 és 2008 között a közalkalmazotti bérekkel kapcsolatos költségvetési kiadások megduplázódtak Romániában. Ezen belül 2005-ben a bérek 24 százalékát, 2008-ban pedig már 32 százalékát tették ki a pótlékok. A számvevőszék jelentése szerint például a külügyminisztériumban több mint 300 alkalmazott kapott „ritka” nyelvek ismeretéért járó 10 százalékos nyelvpótlékot, amiért németül, spanyolul, vagy olaszul beszélt.
A bérkiegészítések és pótlékok terén egyes intézmények különleges leleményességről tettek tanúbizonyságot: volt olyan hivatal, amelyben a pihenőszabadság utáni „lábadozásra” adtak bérpótlékot, másutt „őszi pótlékot” kaptak az alkalmazottak, vagy a település napja alkalmából is megítéltek maguknak prémiumot - olvasható a számvevőszék 2009-es jelentésében.
Egy márciusban végzett felmérés szerint a közalkalmazottak 2009-ben és 2010-ben fejenként havi 100 és 200 euró közötti bérpótlékot kaptak jogtalanul, a számvevőszék szerint pedig átlagosan 3.500 euróra rugó összeget kellett volna visszafizetniük. Ezt a tartozást törölte el a pénzügyi amnesztia.
Becslések szerint az érintett 300 ezer közalkalmazott tartozásainak elengedése egy milliárd eurós veszteséget jelent az ország költségvetésének. Az RMDSZ által kezdeményezett jogszabályt május 9-én fogadta el a képviselőház: a törvényjavaslatot valamennyi parlamenti párt megszavazta.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.