Semmiképpen nem kellene aranyat vásárolni ebben az időszakban – szögezte le a Krónika megkeresésére Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója kijelentését azzal támasztotta alá, hogy olyan mesterségesen gerjesztett befektetői hangulat alakult ki, amikor a pénzt vagyonmegőrző eszközökbe menekítik. A hagyományos vagyontárgyak közül az ingatlanba vetett bizalom megrendült, mert ahogy az Amerikai Egyesült Államokban, Romániában is kidurrant az ingatlanbuborék, s jelenleg Kínában is hasonló lufi van kialakulóban. A gazdasági fellendülés ugyanakkor nem olyan mértékű, hogy az összes piacon levő pénzt felszívja, ezért sokan a menekülési útvonalat választják: aranyba, svájci frankba vagy műkincsbe fektetik a pénzüket. Diósi László szerint ez a jelenség nem tartós, a világpiac nagy válsága a végéhez közeledik, újabb buborékok alakulnak ki, ezúttal például az arany és a svájci frank ára értékelődik túl, ám ezeket az árakat a pánikhangulat hajtja felfele.
„A pénz útja az, hogy előbb-utóbb befektetik, hogy átlagosan 15-20 százalékos profitot hozzon, ám nem lesz nyeresége annak, aki most aranyat vásárol” – szögezte le a gazdasági szakember. Diósi László szerint előbb-utóbb ezek a buborékok is kidurrannak, bár a most kialakult „aranyláz” természetes reakció.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa is. Mint lapunk kérdésére fogalmazott, szerinte az is lehet, hogy az arany máris túl van értékelve, valahogy úgy, mint a svájci frank – sokkal nagyobb a piaci ára, mint a valós értéke. Az adjunktus szerint ez a tendencia még akár évekig is eltarthat, hiszen a túlértékelés még mindig nem ért el olyan méreteket, mint a 2008-as ingatlanpiaci lufi. A megoldásért szerinte elsősorban Amerikának kellene lépéseket tenni, például le kellene zárnia a költséges háborúkat, és meg kellene állítania a dollár elértéktelenedését. „A nemzeti bankok hiába tesznek meg mindent a valuták stabilitásáért, mert a számlapénzek a legnagyobbakon is képesek kifogni” – összegzett Pajzos Csaba.
„Visszatérni az aranyfedezetre már lehetetlen, hiszen annyi számlapénz forog, hogy már gyakorlatilag hegyekben mérik” – véli ugyanakkor a szakember, aki szerint jelenleg nincs is annyi arany a világon, ami fedezetet nyújthatna a bankókra, amelyeknek már nincs reális értékük. Felidézte: néhány évtizeddel ezelőtt az országok azért tértek le az aranyfedezetről, mert liberalizálni szerették volna a pénzpiacokat. „Az aranybefektetés jelenleg menekülési útvonalat jelent a spekulánsok számára” – vélekedik, hiszen, mint mondja, a valuták értéke igen változó, így nagy körülöttük a bizonytalanság. Az amerikai dollár az ország eladósodottsága miatt egyre nagyobb bajban van – a szakember szerint régóta várható volt, hogy erre fény derül –, az Európai Unió szélei igen rossz helyzetben vannak, bár a középrész még úgy-ahogy tartja magát, a japán jen viszont évekkel ezelőtt megingott, az új valutákban pedig még nincs bizalmuk a gazdasági szereplőknek.
Nem tartja szerencsés megoldásnak az aranyvásárlást Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sem. „Az arany árának emelkedése csalhatatlan jele annak, hogy nem ért véget a pénzügy gazdasági válság” – jelentette ki a Krónika megkeresésére. Mint részletezte, az egész világon megnőtt az érdeklődés az arany iránt, Kína 3-4 újabb aranybánya megnyitását tervezi, miközben már Kovászna megyében is elkezdődött a svájci bankok által akkreditált arany árusítása. A tőzsdén híres nemzetközi cégek, befektetési társaságok részvényei zuhannak, és nem is nyerik vissza korábbi értéküket, és ilyen körülmények között az arany ára kitartóan emelkedik, ecsetelte a gazdasági szakember.
„A gazdasági fellendüléshez, a válságból való kilábaláshoz nem a legszerencsésebb kiút, hogy egyre többen aranyba fektetik a megtakarításaikat, hiszen a pénzt vissza kell forgatni, hogy munkahelyeket és profitot teremtsen” – szögezte le Herman Rosner. A közgazdász szerint ugyanakkor érthető, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben egyre többen aranyba menekítik a megtakarításaikat. „Kínának van a legnagyobb dollártartaléka, ám a valós aranyfedezet nélkül nyomtatott dollár ott is gondot okoz, ott is összeomlással fenyeget az ingatlanpiac, ezért érthető, hogy egyre többen érdeklődnek az arany iránt, és ez a nemesfém árának növekedését generálja” – összegzett Herman Rosner.
Az arany felértékelődéséről számolt be lapunknak Nagy Károly, a Nova zálogházlánc tulajdonosa is. Az üzletember elmondta, egy év alatt közel 30 százalékkal növekedett az arany világpiaci ára, a Román Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerint egy gramm arany valamivel több, mint 151 lejbe kerül. „A zálogházak ügyfelei gyakran hivatkoznak erre az árfolyamra, de mindig elmagyarázzuk nekik, hogy ez a 24 karátos arany ára, az ékszerek általában 14 karátos aranyból készülnek, ennek grammja 88 lejbe kerül” – magyarázta az üzletember. A Nova zálogházak is emelték a díjszabást, tavaly 40-50 lejes gyorskölcsönt adtak egy gramm aranyért, jelenleg már 65 lejért veszik be a nemesfém grammját. Az is jelzi, hogy nőtt az arany iránti érdeklődés, hogy egyre kevesebben hagyják a zálogházban az ékszereiket. Míg az elmúlt évben az ügyfelek 25-30 százaléka zálogban hagyta értékeit, most már egyre többen kiváltják, mert rájöttek, mekkora értéke van az aranynak, folyamatosan emelkedik a világpiaci ára, és a birtokában bármikor készpénzre lehet szert tenni a zálogházak révén, magyarázta Nagy Károly. A vállalkozó ugyanakkor elmondta, egyre többen érdeklődnek nála, hogy nagy mennyiségben, befektetésként vásárolnának aranyat.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!