A sepsiszentgyörgyi vállalkozók mindössze egynegyede él a lehetőséggel, hogy visszaigényelheti ingatlanadója egy részét. Édler András, az önkormányzat de minimis programját lebonyolító Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a program ennek ellenére sikeres, hiszen minden évben ki kellett egészíteni az erre a célra szánt 500 ezer lejes keretet, de nem érti, hogy a cégvezetők többsége miért nem igényli vissza a pénzt.
2017. március 09., 17:052017. március 09., 17:05
Amint arról korábban írtunk, az immár négy éve működő de minimis program keretében a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett, a városban ingatlannal rendelkező kis- és közepes vállalkozásoknak adják vissza az ingatlan- és területadó legkevesebb 33 százalékát. A programmal a helyi vállalkozóknak kedveznek, a máshol bejegyzett, multinacionális cégek nem pályázhatnak.
Édler azt mondja, hiányérzete van, miután Sepsiszentgyörgyön mintegy 400 cég felel meg a kiírás feltételeinek, ám minden évben kevesebb mint száz vállalkozás igényli vissza adója egy részét. Mint részletezte, a pályázók között olyan cég is van, amely a 100 lejt is érdemesnek tartotta visszaigényelni. A másik végletet a nagy gyárépületek tulajdonosai jelentik, akik 150-200 ezer lejt kaphatnak vissza. Olyan vállalkozókról is tudnak ugyanakkor, akik tudatosan nem élnek a lehetőséggel, a városkasszában hagyják a befizetett adólejeiket, ezzel is támogatják a város fejlesztését, az önkormányzat törekvéseit.
A kamara elnöke rámutatott, idén még inkább megéri pályázni, mert egy tavaly elfogadott törvény értelmében a vállalkozásoknak háromévente kötelezően újra kell értékelniük az ingatlanjaikat. Ennek következtében a város Brassó felőli kijáratánál a gyárnegyed épületeinek könyvelési értéke megnégyszereződött, így a tulajdonosok idén nagyobb adót fizetnek, de több pénzt is pályázhatnak vissza.
A program március végén indul, a tervek szerint pedig már nem a négy évvel ezelőtt megemelt adókülönbözet alapján számolják ki a visszaigényelhető összeget, hanem egységesen 33 százalékban határozzák meg. Ez az arány a 66 százalékot is elérheti azoknál a cégeknél, melyek átlag feletti fizetést biztosítanak az alkalmazottaiknak. A visszaigényelt pénzt a cég fejlesztésére lehet fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!