2009. július 15., 09:022009. július 15., 09:02
Az idegenforgalmat sem kímélte a valamennyi iparágra kiható gazdasági és pénzügyi világválság, a masszív elbocsátások és tömeges bércsökkentések alaposan megtépázzák a turisztikai irodák üzleti forgalmát is. A recesszió teljében a romániai lakosság számottevő többsége próbál több-kevesebbet megspórolni a nyaraláson. A Myjob internetes állásközvetítő portál által készített, a napokban nyilvánosságra hozott felmérés rámutat: a romániai lakosság több mint 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben lemond idén a nyaralásról, vagy pedig jóval kevesebb szabadnapot vesz ki.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a válaszadók mindössze 27,83 százaléka biztos abban, hogy legalább kiveszi a nyár folyamán idei szabadságát. A megkérdezettek 24,13 százaléka mondta azt, hogy idén egyáltalán nem utazik el, 11,11 százalék a korábbi évekhez képest kevesebb időt szán a vakációzásra, míg 48,08 százalék nyilatkozott úgy, próbál új és egyben jobb állást találni, ezért nem engedheti meg magának, hogy elmenjen nyaralni.
Eközben a romániai lakosság alig 3,83 százaléka gondtalan, s vélekedik úgy, hogy eleget keres ahhoz, hogy fussa vakációra. 7,7 százalékra rúg azoknak a száma, akik előrébb helyezik a magánéletet a karriernél, s – mint állítják – idén sem hajlandóak lemondani a szabadságolásról. További 5,19 vesz ki ugyan szabadságot, ám – bevallása szerint – kész arra, hogy a szabadnapok alatt is dolgozzon, ha szükséges. A felmérés idén június 17. és 23. között on-line készült, egy 3756 fős, főként a fiatalokra reprezentatív mintán.
Nem csak a pályakezdők kénytelenek azonban lemondani a nyaralásról a gazdasági válság miatt – erősítették meg a Krónika által megkeresett idegenforgalmi szakemberek, akik szinte egybehangzóan úgy nyilatkoztak, a korábbi évekhez képest csökkent az üzleti forgalmuk.
Rövidebb időre utaznak el az emberek, és a korábbi évekhez viszonyítva olcsóbb helyszíneket választanak – nyilatkozta lapunknak László Endre, a Transilvania Tourism utazási iroda vezetője. Mint mondta, szembetűnő változás, hogy az eddigiekkel ellentétben lényegesen csökkent azoknak a száma, akik repülős utakra fizetnek be, ügyfeleik inkább saját autóval közelítik meg a nem túl nagy távolságra eső idegenforgalmi célpontokat.
„Tavaly ebben az időszakban már remény nem volt helyet találni valamely Antalyába, a török riviérára tartó charterjáratra. Ehhez képest idén szinte bármikor, egyik napról a másikra is lehet foglalni” – ecsetelte a szakember. Hozzátette: ugyanez a helyzet például Tenerife esetében is. Mint mondta, az általa vezetett utazási iroda zömében három-négy csillagos szállodákba kínál helyeket. Bár még csak a nyár közepén tartunk, így nem készített statisztikát, úgy látja, nem annyira a velük utazók száma esett vissza, hanem a nyaralásra szánt összeg csappant meg. „15–20 százalékos értékbeni visszaesésről beszélhetek” – fogalmazott.
Az idei „sztár” célországokról szólva elmondta, nem lehet arról beszélni, hogy megváltoztak volna a preferenciák. László Endre szerint mindenképp legalább két ügyféltípusról kell beszélni. Az erdélyiek inkább Horvátországot, Szlovéniát, Olaszországot, Franciaországot részesítik előnyben, a dél-romániaiak ezzel szemben Törökországot, Görögországot preferálják. Éppen ezért – részletezte a szakember – nem is lehet egyformán beszélni a két kategória utazási szokásainak alakulásáról a recesszió évében.
Míg az erdélyiek esetében nagy változás nincs, hisz korábban is inkább autóval közelítették meg ezeket a viszonylag közel fekvő országokat, addig a másik kategóriában akadtak nagyobb számban azok, akik a repülős, teljes ellátású, úgynevezett all inclusive nyaralásokat részesítették előnyben. Ebben a második esetben lehet inkább a válság hatásairól beszélni, itt észlelhetőbb a visszaesés a nyaralásra fordított összegek tekintetében.
Nem érezte meg ennyire a válságos időket a Kolozsváron működő, méreteit tekintve jóval kisebb utazási iroda, a Boomerang Services. A cég munkatársa, Szabó Kata a Krónikának úgy nyilatkozott, inkább bizonytalanságba taszította az embereket a krízis, ami szerinte annyira nem sújtja a lakosokat, mint amekkora hírverés övezi a témát. A válság – mint hangsúlyozta – inkább kifogás, mint valóság. Elmondta, idén nemhogy nem csökkent a forgalmuk, hanem növekedésről számolhattak be. „Ez természetes egy kis és fiatal irodánál. Ekkora cégnél nem tud annyira érezhetővé válni a válság, mint a nagyobb utazási irodáknál. Muszáj fejlődésben lennünk, ahhoz, hogy fennmaradhassunk. S bátran kijelenthetem, hogy valamivel jobbak az eredményeink eddig, mint a tavalyiak” – fogalmazott Szabó Kata, aki egyben kifejtette, nem annyira a nyaralási foglalásoknál, hanem inkább az üzleti utaknál, illetve a repülőjegy-eladások esetében érezhető valamelyest visszaesés.
Emellett – emelte ki a kolozsvári szakember is – a hozzájuk fordulók esetében is csökkent valamelyest a nyaralásra fordított összeg, sokan választanak egyéni kiutazási lehetőséget a repülőutak ellenében, vagy váltják a négy-öt csillagos all inclusive ellátást félpanzióra. A nyaralás időtartama azonban tapasztalatai szerint jellemzően nem csökken, átlagban idén is mindenki kiüli a hét napot, akárcsak az előző években. Kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a különböző országokba turistautakat szervezők, illetve az ottani vendéglátók egyelőre nem játszanak rá a válságra – tudtuk meg – nincsenek válságtarifák, az árak nagyvonalakban a tavalyi szinten maradtak.
Szabó Kata, a Boomerang Services utazási iroda munkatársa ugyanakkor elmondta, az előző évekhez képest azt lehetne számottevő változásként kiemelni, hogy a hozzájuk betérők sokkal határozatlanabbak, mint korábban, mintha mindenki az utolsó percre, a last minute ajánlatokra várna, és nagyon sokan vannak, akik az indulás előtt alig egy-két héttel foglalják le az utazást. Ez pedig – fogalmazott a szakember – nem minden esetben bizonyul a legbölcsebb lépésnek, mivel igen könnyen előfordulhat, hogy vagy a charterjáraton, vagy a szállodában már nem talál helyet. Mint fogalmazott, nem lehet soha előre kiszámítani, hogy egy-egy járat iránt mekkora érdeklődés mutatkozik.
Kérdésünkre, hogy melyek az idei nyár legnépszerűbb célpontjai, Szabó Kata is úgy nyilatkozott, a repülővel megközelíthető helyszínek közül Görögország – elsősorban a görög szigetek: Kréta, Korfu és Rodosz –, illetve a törökországi Antalya iránt mutatkozik nagy kereslet, miközben az egyénileg, személygépkocsikkal is elérhető célpontok közül a legtöbben a horvát vagy bolgár tengerpartot választják. E két ország egyébként még mindig kedvezőbb ajánlatokkal rukkol elő, mint a Fekete-tenger romániai partszakaszán működő vendéglátó-ipari egységek, tudtuk meg, ráadásul az ár-minőség arány is lényegesen jobb.
Magyarországon a termálvizű üdülővárosok népszerűek, ezek közül is főként Hajdúszoboszlót és Gyulát emelte ki a szakember. Eközben a hegyvidékre vágyók leginkább Ausztriát választják, ide is főként egyénileg utaznak a Boomerang ügyfelei, csak a szállást foglalják le az utazási iroda közvetítésével.
Bár több európai országban végzett felmérés mutatott rá arra, hogy a válság hatására a lakosság a külföldi, jóval drágább utazások helyett inkább a hazai üdülést választja, Romániára ez a trend nem érvényes. Elena Udrea turisztikai miniszter is mindhiába próbálja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy Romániában is számtalan nyaralási helyszín létezik, a lakosság nem fogékony ezekre az ajánlatokra.
„Legalább 30 százalékos foglaltsági visszaesésről lehet beszélni” – fogalmazott a Krónikának Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, aki maga is panziót működtet Bálványosfürdőn. A szakember négy komponens együttes hatásaként értékeli a forgalom csökkenését. Elsődleges ok szerinte az, hogy az előző évekhez képest nagyban megugrott a vendéglátó-ipari egységek száma, szinte gombamód szaporodtak a panziók Erdély egész területén. Ez vezetett oda, hogy immár a kínálat jóval meghaladta a keresletet, miközben ez a korábbi években épp fordítva volt.
Másodsorban Daragus Attila abban látja az erdélyi tájakra érkező turisták számának visszaesését, hogy többek között Törökország, illetve Görögország olyan all inclusive ajánlatokkal rukkol elő, amelyeket még egy átlagember is ki tud fizetni, sokan pedig kalandvágyból inkább ezeket a célpontokat választják. A szakember szerint az okok sorában mindössze a harmadik helyet foglalja el a gazdasági és pénzügyi világválság s az emiatti leépítések, bércsökkentések. Nem elhanyagolható indok azonban Daragus szerint az elmúlt időszak szeszélyes időjárása sem, „senki sem kívánkozik a hegyekbe, amikor esik az eső”, fogalmazott Daragus.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy augusztusban dől majd el, hogy ténylegesen mekkora hatása volt a válságnak a székelyföldi idegenforgalomra. „Július a tengerparti nyaralások hónapja, általában az emberek augusztusban utaznak hegyvidékre” – részletezte. Azonban hozzátette: a tavaly ilyenkor már 80–90 százalékos volt a szálláshelyek foglaltsága augusztusra a Székelyföld valamennyi településén, idén mindössze 40 százalékra mutatkozott eddig igény. Kérdésünkre, hogy inkább a hazai vagy külföldi turisták számának visszaeséséről lehet beszélni, Daragus úgy fogalmazott, nagyjából egyforma mértékű a csökkenés.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.