2012. május 15., 08:452012. május 15., 08:45
A javuló tendencia ellenére azonban még mind a két megyében az országos átlagnál, vagyis a 4,73 százaléknál magasabb a munkanélküliség.
Hargita megyében az elmúlt hónap során ötszázan találtak új munkahelyet, ennél többen, mintegy hatszázan viszont továbbra is állástalanok, azonban kikerültek az ügynökség nyilvántartásából, olvasható a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség közleményében.
Kovászna megyében eközben az év elejéhez viszonyítva áprilisban megkétszereződött a meghirdetett állások száma, közel 800 munkahelyre toboroztak, és végül 586 személyt alkalmaztak. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján számolt be Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
Mint részletezte, Háromszéken a nyilvántartásba vett munkanélküliek többsége, vagyis 78 százalék már nem kap munkanélküli-segélyt az államtól, ők rontják a statisztikai mutatókat, ám az ügynökség azért tartja nyilvántartásban őket is, hogy részt vehessenek az ingyenes továbbképző tanfolyamokon. A munkaügyi szakember elmondása szerint elsősorban az építkezésben és a mezőgazdaságban keresnek munkavállalókat, az elmúlt időszakban összesen 478 háromszéki vállalkozás növelte meg az alkalmazottai számát.
Kelemen ugyanakkor elpanaszolta, hogy az alkalmazó cégek többsége, 312 vállalkozás nem hirdette meg a megüresedett vagy újonnan létrehozott munkahelyet az ügynökségnél, csak a következő havi jelentésből derült ki, hogy több az alkalmazottjuk. A törvény szerint – hívta fel a figyelmet a szakember – öt nappal az alkalmazás előtt ezt kötelezően meg kell tenni.
„Nem gyanakszunk rosszindulatra, inkább hanyagsággal magyarázzuk a mulasztást. Figyelmeztető leveleket küldünk, ám a következő kihágásnál kiszabjuk a legkevesebb ötezer lejes bírságot” – szögezte le Kelemen Tibor. Az igazgató hangsúlyozta, ők is arra buzdítják a munkanélkülieket, hogy első lépésben a barátaiknál, ismerőseiknél keressenek állást, ám fontos, hogy az ügynökség értesüljön a megpályázható munkahelyekről.
| A háromszékiek ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, nem szívesen vállalnak külföldön munkát – számolt be tapasztalatairól tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, sokan jelzik, hogy érdekli őket a külföldi munkalehetőség, ám amikor el kell menni az előválogatásra, akkor visszakoznak. Gondot jelent azonban az is, hogy az ügynökséget is későn értesítik az állásinterjúk időpontjáról, ezért csak utolsó pillanatban tudnak szólni az érintetteknek. Mint a szakember felidézte, legutóbb Szebenben szerveztek meghallgatást németországi vendéglátó-ipari állásokra – Kovászna megyéből mindössze hárman jelentkeztek, és őket sem alkalmazták. Kelemen Tibor hangsúlyozta, akadályt jelent a nyelvtudás hiánya. Éppen ezért a háromszékiek legszívesebben Magyarországon vállalnának külföldi munkát, ám az anyaországból kevés az ajánlat, hiszen csak azokat az állásokat hirdethetik meg külföldön, amelyeket az országban nem sikerült betölteni. A becslések szerint mintegy 30 ezer romániai vendégmunkás dolgozik Magyarországon, ám közülük kevesebb mint százan hivatalosan – tudtuk meg. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok