Fotó: Biró István
2011. december 30., 10:322011. december 30., 10:32
A kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) vegyesvállalatban többségi tulajdonnal rendelkező – a Fehér megyei településen a bányanyitást előkészítő – vállalat csütörtökön azt firtatta a bukaresti kormánynál: érvényes-e a tervezett verespataki kitermelésre is az a rendelet, amely megemelte az államnak az ásványi anyagok kiaknázása nyomán járó részesedést. Az Emil Boc vezette kabinet kedd esti ülésén fogadta el az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) által kidolgozott határozatot, amely különböző arányban srófolta fel a romániai altalajkincsek kitermelése után megállapított állami járadékot.
Ennek megfelelően például kétszeresére, a jelenlegi négyről nyolc százalékra növekszik az a részesedés, amelyet a bányavállalatok kötelesek átutalni az államnak a nemesfémek – arany, ezüst, platina, higany – kiaknázása nyomán. Ennél alacsonyabb mértékben, négyről hat százalékra emelték a többi altalajkincs – egyebek mellett a szén, ásványvíz, termálvíz, radioaktív anyagok – után fizetett járadék mértékét. A sürgősségi kormányrendelet formájában elfogadott határozat egyébként megállapítja azt is, hogy a befolyt illetékek húsz százaléka ezentúl azokat az önkormányzatokat illeti, ahol a felszínre hozzák a különböző ásványkincseket.
A Gabriel Resources-t valószínűleg meglepte a kormány lépése. A kanadai társaság csütörtökön kibocsátott közleményében annak tisztázására kérte a Boc-kabinetet, hogy a nemesfém-kitermelés állami járadékának megduplázása az RMGC-re is vonatkozik-e, és ha igen, akkor ezt hogyan kívánják alkalmazni a hatóságok a verespataki projekt esetében. Mint ismeretes, a verespataki színesfémlelőhelyet kiaknázni kívánó RMGC-ben 80,68 százalékos részesedéssel (a részvények fennmaradó 19,31 százalékát a román állam birtokolja a dévai Minvest vállalat révén) bíró kanadai társaság és a gazdasági minisztérium közötti koncessziós szerződés értelmében a román államot négyszázalékos járadék illetné meg az Erdélyi-érchegységben kitermelt arany és ezüst után.
Vagyis a beruházó által 300 tonnára becsült verespataki aranytartalékból Románia 12 tonnát, míg az 1600 tonna ezüstből 64 tonnát kaphat, ami viszont az új rendelkezés alapján megkétszereződne az állam javára. Az elmúlt hónapokban Traian Băsescu államfő többször kifejtette, hogy támogatja a bánya megnyitását, de csak azzal a feltétellel, ha újratárgyalják a szerződést, és a román állam nagyobb részesedést kap az arany és az ezüst kitermeléséből. Ez ügyben már javában zajlanak a román gazdasági minisztérium és az RMGC vezetői közötti tárgyalások, amelyek azonban még nem zárultak le, a kanadai beruházók ugyanis sokallják, hogy az állam legkevesebb 22,5 százalékosra növelné részesedését a vegyesvállalat részvénypakettjében, ugyanakkor Bukarest egyértelművé tette azt is, hogy a kitermelt arany- és ezüstérc után „lefölözött” négyszázalékos járadékot is megemelné.
Egyébként Băsescu már korábban a Gabriel Resources tudtára adta, hogy az állam az egyezkedésektől, továbbá a koncessziós szerződés módosításának sikerétől függetlenül nagyobb haszonra fog szert tenni a kitermelésből, mivel a bányajáradékot nem a kanadaiakkal kötött megállapodás, hanem a romániai jogszabályok rögzítik. Lapunk különben kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a frissen elfogadott rendelet a verespataki bányaprojektre is érvényes lesz, hiszen a határozat általában az ásványi kincsekre, nem pedig a kitermelést folytató társaságokra vonatkozik, továbbá nem tehet különbséget a bányaiparban tevékenykedő vállalatok között. A kormányhatározat azonban még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, mivel Emil Boc miniszterelnök – feltételezhetően édesapja kedden bekövetkezett halála miatt – nem írta alá a dokumentumot; korábban egyébként előfordult már, hogy a kormányban elfogadott, majd a Hivatalos Közlönyben közzétett határozatok bizonyos passzusai különböztek.
Borbély László környezetvédelmi miniszter különben nemrég úgy nyilatkozott: előrehaladott állapotban van a verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatástanulmányának vizsgálata, és az engedélyezés ügyében várhatóan január végén döntés születik. A tárcavezető elmondta: a minisztérium által irányított kormányközi szakértői bizottságnak legfeljebb egy vagy két ülésre van még szüksége, hogy megfogalmazza döntését a beruházás környezeti hatástanulmányáról, és a végső – kedvező vagy kedvezőtlen – döntést a tárca határozat formájában terjeszti a kormány elé. A projektnek a környezetre gyakorolt kockázatai kapcsán
Borbély közölte: miközben az Egyesült Államokban működő bányákban a zagytározó ciánkoncentrációjának maximális értéke 50, az Európai Unióban pedig tíz milligramm lehet literenként, Verespatakon három milligramm/liter lesz a felső határérték. „Ha a beruházó teljesíti ezeket a feltételeket, vagyis a verespataki lesz Európa legkorszerűbb ilyen jellegű beruházása, hajlandó vagyok inni a leendő zagytározó vizéből” – válaszolta Borbély László a Pro Tv újságíróinak kérdésére. Az RMDSZ politikai alelnöke hozzátette: a beruházás megvitatását a szövetség vezetőségének is napirendre kell tűznie.
Kelemen Hunor kulturális miniszter pedig a román közszolgálati rádiónak elmondta, az általa vezetett tárca továbbította a verespataki épített és régészeti örökséggel kapcsolatos álláspontját a kormányközi szakértői bizottságnak. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a bányaprojekt hatályába eső Kirnyik-hegy – amelynek régészeti mentesítése idén nyáron megtörtént – továbbra is A kategóriás műemléknek számít.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.