Már két bank is 25 százalékra csökkentette a jelzáloghitelekhez szükséges önerőt, miután a hitelcserére hivatkozva akár 40 százalékra is emelték azt.
2016. augusztus 03., 20:072016. augusztus 03., 20:07
2016. augusztus 03., 20:562016. augusztus 03., 20:56
Ahogy lavinaként száguldott végig a bankszektoron a jelzáloghitelekhez szükséges önrész megemelése, amikor az úgynevezett hitelcseretörvény kezdett révbe érni, úgy tűnik, éppen olyan hirtelen csökkenni kezd ez az érték. Mint ismeretes, mintegy három hónappal ezelőtt a legtöbb romániai pénzintézet az addigi 15-25 százalékról 30-35 százalékra emelte a hiteligényléshez elvárt önerőt, így próbálva elejét venni annak, hogy rengeteg lakás maradjon a nyakukon, miután a jogszabály lehetővé tette, hogy az ügyfelek a jelzálogba helyezett ingatlannal törlesszék adósságaikat.
Ám a szakértők már első perctől óva intették a hitelintézeteket a lépéstől, mondván, saját maguknak is ártanak, hiszen a megnövekedett önerőt csak nagyon kevesen tudják majd előteremteni. Többek között ennek is betudható, hogy az Első otthon program jóval népszerűbb lett, mint tavaly, hiszen az 5 százalékos önrészt még valahogy elő tudják teremteni a legfiatalabbak is.
A pénzintézetek viszont ma már sorra fújnak visszavonulót. A hitelezés visszaesését látva előbb a BRD jelezte, hogy fontolgatja az önerő csökkentését, a BCR viszont kedd esti közleményében be is jelentette azt. Igaz, egyelőre csak a nagyvárosokban teszik lehetővé, hogy a hiteligénylők 25 százalékos önrész mellett lakást vásárolhassanak. A pénzintézet illetékesei azzal érvelnek, hogy a közepes és nagyvárosokba összpontosul amúgy is a hitelezés. A közlemény szerint többek között Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Nagyszeben, Marosvásárhely, Nagybánya és Szatmárnémeti lakosai részesülnek a kedvezőbbé vált hitelfeltételekben.
Még egy nap sem telt el a döntés után, a Piraeus Bank szerda délután közleményben tudatta, 20 százalékra csökkenti a lejalapú jelzáloghitelt igénylő ügyfelektől kért minimális önerőt, miután május közepén 40 százalékra növelte azt. A Piraeus által kért önerő volt egyébként a legnagyobb a piacon.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!