A pénzügyminiszter szerint jövőre az egészségügy is jelentős összegből gazdálkodhat (Képünk illusztráció).
Fotó: Veres Nándor
Jövő évben az oktatási minisztérium költségvetése közel 57 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, tekintettel az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásokra, valamint a már 2023 júliusától hatályos béremelésekre – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 20:422023. november 07., 20:42
2023. november 07., 20:432023. november 07., 20:43
A tárcavezető elmondta, hogy a koalíció már tartott egy tárgyalási fordulót a jövő évi országos költségvetés tervezetéről, és döntöttek a követendő irányelvekről. Ezeknek megfelelően a 2024-es büdzsé mindenekelőtt befektetésorientált lesz, és az uniós alapokból támogatott beruházások megvalósítására összpontosít.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány az idei költségvetésben a GDP 7,2 százalékát, több mint 110 milliárd lejt irányzott elő beruházásokra. Közlése szerint
Egyezség születetett Boloş beszámolója szerint a koalícióban arról is, hogy jövőre nagy figyelmet fordítanak a költségvetésében a nagy ellátórendszerek – többek között az oktatás és egészségügy – működtetésére és fejlesztésére. Ennek megfelelően az oktatási minisztérium 2024-ben rekordösszegű, az ideinél közel 57 százalékkal nagyobb költségvetésből gazdálkodhat. Ez a növekedés az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásoknak köszönhető, de a tárcának pluszforrásokra lesz szüksége a már 2023 júliusától hatályos béremelések miatt is – magyarázta.
amelynek egy része – több mint 3,6 milliárd euró – az EU helyreállítási alapjából és az egészségügyi operatív programból származik majd.
Boloş elmondta, hogy a költségvetés összeállításakor figyelembe vett harmadik irányelv az államkassza bevételeinek növelése és az adócsalás elleni fellépés. Emlékeztetett arra, hogy az ezekre vonatkozó intézkedéseket a deficitcsökkentő csomagról szóló, szombattól hatályba lépő törvény tartalmazza.
A negyedik irányelv az Agerpres által idézett miniszteri tájékoztatás szerint az állami intézmények kiadásainak racionalizálása, a költségvetési hiány féken tartása. Ezt szolgálja többek között az október végén elfogadott sürgősségi rendelet és a deficitcsökkentő intézkedéscsomag egy része is.
Marcel Boloş beszámolt arról is, hogy 2024-ben több mint 200 milliárd lejt fordít a kormány nyugdíjakra és szociális juttatásokra, hozzátéve, jövőre a román GDP becsült összege 1746 milliárd lej lesz.
A kormány egy sor intézkedést készül jóváhagyni a költségvetési kiadások csökkentésére, hogy év végéig tartani tudja a hiánycélt – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az új egységes bértörvény hiányában a jövő évi költségvetési keret függvényében szabják meg a tanügyi alkalmazottak január 1-jétől esedékes béremelésének mértékét – nyilatkozta pénteken Sinaián Ligia Deca.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!