A pénzügyminiszter szerint jövőre az egészségügy is jelentős összegből gazdálkodhat (Képünk illusztráció).
Fotó: Veres Nándor
Jövő évben az oktatási minisztérium költségvetése közel 57 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, tekintettel az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásokra, valamint a már 2023 júliusától hatályos béremelésekre – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 20:422023. november 07., 20:42
2023. november 07., 20:432023. november 07., 20:43
A tárcavezető elmondta, hogy a koalíció már tartott egy tárgyalási fordulót a jövő évi országos költségvetés tervezetéről, és döntöttek a követendő irányelvekről. Ezeknek megfelelően a 2024-es büdzsé mindenekelőtt befektetésorientált lesz, és az uniós alapokból támogatott beruházások megvalósítására összpontosít.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány az idei költségvetésben a GDP 7,2 százalékát, több mint 110 milliárd lejt irányzott elő beruházásokra. Közlése szerint
Egyezség születetett Boloş beszámolója szerint a koalícióban arról is, hogy jövőre nagy figyelmet fordítanak a költségvetésében a nagy ellátórendszerek – többek között az oktatás és egészségügy – működtetésére és fejlesztésére. Ennek megfelelően az oktatási minisztérium 2024-ben rekordösszegű, az ideinél közel 57 százalékkal nagyobb költségvetésből gazdálkodhat. Ez a növekedés az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásoknak köszönhető, de a tárcának pluszforrásokra lesz szüksége a már 2023 júliusától hatályos béremelések miatt is – magyarázta.
amelynek egy része – több mint 3,6 milliárd euró – az EU helyreállítási alapjából és az egészségügyi operatív programból származik majd.
Boloş elmondta, hogy a költségvetés összeállításakor figyelembe vett harmadik irányelv az államkassza bevételeinek növelése és az adócsalás elleni fellépés. Emlékeztetett arra, hogy az ezekre vonatkozó intézkedéseket a deficitcsökkentő csomagról szóló, szombattól hatályba lépő törvény tartalmazza.
A negyedik irányelv az Agerpres által idézett miniszteri tájékoztatás szerint az állami intézmények kiadásainak racionalizálása, a költségvetési hiány féken tartása. Ezt szolgálja többek között az október végén elfogadott sürgősségi rendelet és a deficitcsökkentő intézkedéscsomag egy része is.
Marcel Boloş beszámolt arról is, hogy 2024-ben több mint 200 milliárd lejt fordít a kormány nyugdíjakra és szociális juttatásokra, hozzátéve, jövőre a román GDP becsült összege 1746 milliárd lej lesz.
A kormány egy sor intézkedést készül jóváhagyni a költségvetési kiadások csökkentésére, hogy év végéig tartani tudja a hiánycélt – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az új egységes bértörvény hiányában a jövő évi költségvetési keret függvényében szabják meg a tanügyi alkalmazottak január 1-jétől esedékes béremelésének mértékét – nyilatkozta pénteken Sinaián Ligia Deca.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
szóljon hozzá!