A pénzügyminiszter szerint jövőre az egészségügy is jelentős összegből gazdálkodhat (Képünk illusztráció).
Fotó: Veres Nándor
Jövő évben az oktatási minisztérium költségvetése közel 57 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, tekintettel az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásokra, valamint a már 2023 júliusától hatályos béremelésekre – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 20:422023. november 07., 20:42
2023. november 07., 20:432023. november 07., 20:43
A tárcavezető elmondta, hogy a koalíció már tartott egy tárgyalási fordulót a jövő évi országos költségvetés tervezetéről, és döntöttek a követendő irányelvekről. Ezeknek megfelelően a 2024-es büdzsé mindenekelőtt befektetésorientált lesz, és az uniós alapokból támogatott beruházások megvalósítására összpontosít.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány az idei költségvetésben a GDP 7,2 százalékát, több mint 110 milliárd lejt irányzott elő beruházásokra. Közlése szerint
Egyezség születetett Boloş beszámolója szerint a koalícióban arról is, hogy jövőre nagy figyelmet fordítanak a költségvetésében a nagy ellátórendszerek – többek között az oktatás és egészségügy – működtetésére és fejlesztésére. Ennek megfelelően az oktatási minisztérium 2024-ben rekordösszegű, az ideinél közel 57 százalékkal nagyobb költségvetésből gazdálkodhat. Ez a növekedés az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásoknak köszönhető, de a tárcának pluszforrásokra lesz szüksége a már 2023 júliusától hatályos béremelések miatt is – magyarázta.
amelynek egy része – több mint 3,6 milliárd euró – az EU helyreállítási alapjából és az egészségügyi operatív programból származik majd.
Boloş elmondta, hogy a költségvetés összeállításakor figyelembe vett harmadik irányelv az államkassza bevételeinek növelése és az adócsalás elleni fellépés. Emlékeztetett arra, hogy az ezekre vonatkozó intézkedéseket a deficitcsökkentő csomagról szóló, szombattól hatályba lépő törvény tartalmazza.
A negyedik irányelv az Agerpres által idézett miniszteri tájékoztatás szerint az állami intézmények kiadásainak racionalizálása, a költségvetési hiány féken tartása. Ezt szolgálja többek között az október végén elfogadott sürgősségi rendelet és a deficitcsökkentő intézkedéscsomag egy része is.
Marcel Boloş beszámolt arról is, hogy 2024-ben több mint 200 milliárd lejt fordít a kormány nyugdíjakra és szociális juttatásokra, hozzátéve, jövőre a román GDP becsült összege 1746 milliárd lej lesz.
A kormány egy sor intézkedést készül jóváhagyni a költségvetési kiadások csökkentésére, hogy év végéig tartani tudja a hiánycélt – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az új egységes bértörvény hiányában a jövő évi költségvetési keret függvényében szabják meg a tanügyi alkalmazottak január 1-jétől esedékes béremelésének mértékét – nyilatkozta pénteken Sinaián Ligia Deca.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!