2007. március 16., 00:002007. március 16., 00:00
Mint kiderül, Romániábantovábbra is a kereskedelem számít alegkockázatosabb területnek, a csődbe ment cégeknek37 százaléka ebben a szegmensben működött,miközben 2005-ben az arány csak 34,9 százalékosvolt. A csődeljárás alatt lévő cégeklegnagyobb részét, 18,55 százalékot akiskereskedések tették ki, ezeket követtéka kis- és nagybani kereskedéssel is foglalkozóvállalkozások (18,3 százalék), majd amezőgazdaság, erdészet, vadászat éshalászat területén működő cégek(13,25 százalék). 2005-höz képest akiskereskedések esetében nőtt a legnagyobb mértékben,6,25 százalékkal a fizetésképtelenségaránya. A negyedik helyen állnak az élelmiszer-iparicégek, ezek a csődöt jelentett cégeknek 10,8százalékát teszik ki. Az építőipar,amely 2005-ben a 10. helyen állt, tavaly 5,6 százalékkalaz 5. helyre került a fizetésképtelenségszempontjából. „Annak ellenére, hogy azépítőipar továbbra is fejlődésben van,és nagyarányú befektetéseket vonz, mégiskockázatos terület marad, ahol nagy nehézségekárán történnek a kifizetések, ésnagy számban vannak fizetésképtelen vállalatok.Ezek főként a kis és közepes építőiparianyagokat forgalmazó cégek” – áll atanulmányban.
A legtöbb fizetésképtelencég, 1931 a fővárosban volt, a délkeletirégióban pedig 1478 cég. A nyugati régióbancsak 914 cég ment csődbe. Megyei lebontásban Bihar,Brassó és Galac megyében a legnagyobb a csődbement vállalatok száma, míg Cãlãraºi,Beszterce-Naszód és Giurgiu megye az ellenkező pólusonáll.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok