Áremelkedés várható. Ha az időjárás miatt nem csökken még inkább a búzatermés, ősszel 10–20 százalékkal drágulhat a kenyér Romániában
Fotó: Haáz Vince
Óhatatlanul a kenyér és más sütőipari termékek drágulásához vezet, hogy a szárazság miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk idén. A pékségeket negatívan érinti ugyanakkor az is, hogy a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 20–30 százalékkal visszaesett a forgalmuk.
2020. május 05., 15:242020. május 05., 15:24
2020. május 05., 15:282020. május 05., 15:28
Az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazságával küzd Románia, ami miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk – derül ki az Európai Bizottság prognózisából. A brüsszeli testület legfrissebb, az Európai Unió mezőgazdasági termelését górcső alá vevő jelentése szerint a térség országai utoljára 1979-ben küzdöttek ekkora szárazsággal, amilyen Romániában, Magyarországon és Lengyelországban már a tél vége óta tart. Az aszály pedig nemcsak az őszi vetésekre lesz fokozott hatással, hanem a tavaszi és nyári vetés körülményeire is. „Romániában a kedvezőtlen körülmények kihatottak a tavaszi kultúrák elvetésére is” – jegyzi meg a szakértői tanulmány. Véleményük szerint
Az Európai Bizottság becslései szerint Romániában hektáronként 4,75 tonna búza várható idén, ami 0,9 százalékkal marad el a tavalyi terméstől, de 7 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. A többi uniós tagállamhoz képest amúgy elenyészőnek tűnik a visszaesés, hiszen például Észtországban a hektáronként várható termés 24 százalékkal zsugorodik 2019-hez mérten. Az uniós átlag mínusz 2,3 százalék. De Romániában az egyik legkisebb a hozam, ugyanakkora területen csaknem kétszer annyi búza terem olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Írország vagy Dánia.
Jóval borúlátóbb viszont a brüsszeli illetékeseknél a román mezőgazdasági minisztérium. Adrian Oros tárcavezető bejelentése szerint úgy számolnak, hogy 50–60 százalékkal kevesebb búzát fognak betakarítani idén az országban, mint tavaly.
– fogalmazott a mezőgazdasági miniszter minap a Digi24 hírtelevízió műsorában. Arról biztosította ugyanakkor a termesztőket, hogy mindenkit kárpótolni fognak, akik megsínylik az extrém szárazságot. „A helyi katasztrófavédelmi bizottságok mérik fel a kárt, hogy a kárpótlás ne legyen méltánytalan” – jelentette be a tárcavezető.
Beszélt egyúttal arról is, hogy természetesen a termés kiesése mindenképp ki fog hatni az árakra. Az, hogy mekkora drágulást fog eredményezni, Oros szerint azon is múlik, hogy meddig húzódik el a koronavírus-járvány miatt kialakult válság.
„A tavaszi szárazságot megsínyli a búzatermés, ami a liszt és végső soron a kenyér drágulásához vezet” – jelentette ki az esetleges áremelést firtató kérdésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa rámutatott,
A vállalkozó a jelenlegi helyzetből kiindulva a kenyér 10–20 százalékos drágulására számít, abban bízik, hogy az időjárás miatt nem romlik tovább a búzatermés.
Az ág is húzza. A járvány okozta kiesés mellett az illegális konkurenciával is küzdenek a pékségek
Fotó: Pixabay
Diószegi László kifejtette, egy hónapra való liszttartalékkal rendelkezik, a tavalyi búzából készült lisztet még a régi áron megvásárolhatják. Júliusban aratnak, augusztusban még keverik a régi búzával az újat, de ősztől már a megcsappant termés miatt drágább liszt kerül piacra.
A kenyér árának azonban nem szabad ugyanilyen mértékben növekednie, hiszen a liszt csak az egyik alapanyaga, ezért a sepsiszentgyörgyi vállalkozó a kenyér esetében 10–20 százalékos áremelkedésre számít.
Hangsúlyozta, ennél rosszabb forgatókönyv is bekövetkezhet, ha a búzatermés gyengébb lesz. Felidézte, 2004-ben volt még hasonló gond Európa-szinten, akkor az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából voltak kénytelenek búzát importálni, a szállítási költségek miatt is, közel kétszeres áron. Az országszerte forgalmazó vállalkozó ugyanakkor rámutatott, ő nem száll be az árversenybe, a minőséggel igyekszik a piacon maradni, minden esetben önállóan szabja meg az árakat, és nem követi a versenytársak árpolitikáját.
Kérdésünkre a vállalkozó beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a koronavírus-járvány begyűrűzése óta eltelt nem egészen két hónapban mintegy 20–30 százalékkal esett vissza a Diószegi pékség forgalma. 20 százalékkal kevesebb kenyeret adnak el, viszont ennél jelentősebb a visszaesés a pékáru és a sütemények esetében, azoknál már 70 százalékos a kereslet visszaesése.
Az okok összetettek, a vendéglátóipar, a turizmus leállása vezet egyebek mellett a kereslet visszaeséséhez, emellett a gyerekek nem járnak iskolába, nem vásárolnak tízórait, másrészt
„Ez egy jelentős termeléskiesés, viszont még nem jelent közvetlen veszélyt a vállalkozás számára. Nem vagyunk csődközelben, felszínen tudjuk tartani a céget” – szögezte le Diószegi László. Hozzátette, egyelőre nem dolgoznak veszteségesen, ám hosszú távon ilyen mutatókkal nem lehet fenntartani a vállalkozást. Abban bíznak, amint a szükségállapot véget ér, visszaáll minden a megszokott kerékvágásba, és akkor a kereslet újra megnövekszik. Az üzletember hangsúlyozta, a kijárási tilalom ideje alatt sokan megsütik a saját kenyeret, kalácsot, pogácsát, ez sikerélményt nyújt, de hosszú távon nem kifizetődő. Két otthoni kenyérrel négy lejt lehet megspórolni, ám két óra alatt, amíg a kenyér elkészül, mindenki ennél sokkal többet keres a munkahelyén, még a napszámosnak is többet fizetnek, tehát jobb, ha mindenki végzi a saját munkáját.
Diószegi Lászlót különben nem aggasztja az otthoni kenyérsütés, viszont azt már tisztességtelen versenynek tartja, hogy egyre többen eladásra sütnek háztáji körülmények között kenyeret. „Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy az utcán, gépkocsik csomagtartójából árulják a kenyeret. Ez tisztességtelen verseny a hivatalosan működő, adófizető pékségekkel szemben” – hangsúlyozta a vállalkozó.
Hozzátette, az ő péksége több száz munkahelyet biztosít, adót fizet, teljesíti az egyre szigorúbb biztonsági előírásokat, miközben aki „feketén”, ellenőrizetlen körülmények között süti eladásra a kenyeret, a nyereséget zsebre teszi. A vállalkozó szerint sokan rosszul értelmezett „közösségi összefogásból” támogatják az eladásra feketén „házikenyeret” sütőket, bár ennek a hozadékából a közösség nem gyarapszik.
Nem küldték kényszerszabadságra a Srí Lanka-i pékeket Ditróban
Az év elején még jelentős bővítéseket terveztek, külföldi vendégmunkásokat is alkalmaztak a Ditrói pékségnél, de a koronavírus-járvány a gyergyószéki vállalkozás helyzetét is megrendítette. Köllő Csaba cégvezető lapcsaládunk megkeresésére elmondta: kenyeret ugyan a válság idején is vásárolnak az emberek, de ez még nem lenne elég ahhoz, hogy az üzem megálljon a lábán. Senkit nem küldtek el kényszerszabadságra a járvány okozta válság miatt, és nem is szeretnének. Köllő szerint jelenleg képesek még tartani a frontot, de kicsit sem rózsás a helyzetük. Az üzem a mostani körülmények között nem lenne képes egymagában jövedelmezően működni, és hogy ezt mégis tartani tudják, az annak köszönhető, hogy egy másik, külföldön működő vállalkozásából csoportosít át forrásokat a ditrói gyár fenntartására. A kenyeret ugyan a járvány idején is megveszik, de a pékség számára nem ez a fő jövedelmi forrás: a pékipari egység jelentős forgalmát adta az iskolások tízóraijához szállított kifli és más péksütemények, amelyeket a munkába járó személyek vásároltak meg. Az iskolák azonban bezártak, és a munkahelyekre is sokkal kevesebben járnak, mint ezelőtt két hónappal, így az péksütemények iránti igény nagyon lecsökkent. Mint ismeretes, februárban nagy nyilvánosságot kapott a két Srí Lanka-i pék alkalmazása miatt keletkezett ditrói feszültség. Ez azóta elcsitult, már nem tapasztalható ez a probléma. A kelet-ázsiai alkalmazottaik munkájával a cégvezető elmondása szerint maximálisan meg vannak elégedve. Ahogy másokat sem szeretnének munkanélküli segélyre küldeni, úgy az ő esetükben sem merül fel ez a kérdés. A válság elmúltával a jelenleg működő mellett egy másik termelési részleget is szeretnének üzembe helyezni, akkor pedig további alkalmazásokra lesz szükség – tudtuk meg. (Gergely Imre)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás