Kenyérdrágulást hoz a ritkán látott szárazság

Áremelkedés várható. Ha az időjárás miatt nem csökken még inkább a búzatermés, ősszel 10–20 százalékkal drágulhat a kenyér Romániában •  Fotó: Haáz Vince

Áremelkedés várható. Ha az időjárás miatt nem csökken még inkább a búzatermés, ősszel 10–20 százalékkal drágulhat a kenyér Romániában

Fotó: Haáz Vince

Óhatatlanul a kenyér és más sütőipari termékek drágulásához vezet, hogy a szárazság miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk idén. A pékségeket negatívan érinti ugyanakkor az is, hogy a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 20–30 százalékkal visszaesett a forgalmuk.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 05., 15:242020. május 05., 15:24

2020. május 05., 15:282020. május 05., 15:28

Az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazságával küzd Románia, ami miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk – derül ki az Európai Bizottság prognózisából. A brüsszeli testület legfrissebb, az Európai Unió mezőgazdasági termelését górcső alá vevő jelentése szerint a térség országai utoljára 1979-ben küzdöttek ekkora szárazsággal, amilyen Romániában, Magyarországon és Lengyelországban már a tél vége óta tart. Az aszály pedig nemcsak az őszi vetésekre lesz fokozott hatással, hanem a tavaszi és nyári vetés körülményeire is. „Romániában a kedvezőtlen körülmények kihatottak a tavaszi kultúrák elvetésére is” – jegyzi meg a szakértői tanulmány. Véleményük szerint

az árpa, a kukorica, a búza és más gabonafélék termésében várható a legnagyobb kiesés.

Az Európai Bizottság becslései szerint Romániában hektáronként 4,75 tonna búza várható idén, ami 0,9 százalékkal marad el a tavalyi terméstől, de 7 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. A többi uniós tagállamhoz képest amúgy elenyészőnek tűnik a visszaesés, hiszen például Észtországban a hektáronként várható termés 24 százalékkal zsugorodik 2019-hez mérten. Az uniós átlag mínusz 2,3 százalék. De Romániában az egyik legkisebb a hozam, ugyanakkora területen csaknem kétszer annyi búza terem olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Írország vagy Dánia.

Miniszteri borúlátás

Jóval borúlátóbb viszont a brüsszeli illetékeseknél a román mezőgazdasági minisztérium. Adrian Oros tárcavezető bejelentése szerint úgy számolnak, hogy 50–60 százalékkal kevesebb búzát fognak betakarítani idén az országban, mint tavaly.

Idézet
Nagyon jó években Románia búzatermése nagyjából 9 millió tonna. A fogyasztás 2,5 és 3 millió tonna között alakul, amiből 2,2 millió tonnát a sütőipar használ fel. Az idén valószínűleg 50 százalékos csökkenés lesz, a belföldi keresletet fedezi”

– fogalmazott a mezőgazdasági miniszter minap a Digi24 hírtelevízió műsorában. Arról biztosította ugyanakkor a termesztőket, hogy mindenkit kárpótolni fognak, akik megsínylik az extrém szárazságot. „A helyi katasztrófavédelmi bizottságok mérik fel a kárt, hogy a kárpótlás ne legyen méltánytalan” – jelentette be a tárcavezető.

Beszélt egyúttal arról is, hogy természetesen a termés kiesése mindenképp ki fog hatni az árakra. Az, hogy mekkora drágulást fog eredményezni, Oros szerint azon is múlik, hogy meddig húzódik el a koronavírus-járvány miatt kialakult válság.

Kevésbé drágul a kenyér,
mint a búza

„A tavaszi szárazságot megsínyli a búzatermés, ami a liszt és végső soron a kenyér drágulásához vezet” – jelentette ki az esetleges áremelést firtató kérdésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa rámutatott,

a következő hónapokban még nem várható áremelkedés, de amint az új búza bekerül a körforgásba, elkerülhetetlen lesz.

A vállalkozó a jelenlegi helyzetből kiindulva a kenyér 10–20 százalékos drágulására számít, abban bízik, hogy az időjárás miatt nem romlik tovább a búzatermés.

Az ág is húzza. A járvány okozta kiesés mellett az illegális konkurenciával is küzdenek a pékségek •  Fotó: Pixabay Galéria

Az ág is húzza. A járvány okozta kiesés mellett az illegális konkurenciával is küzdenek a pékségek

Fotó: Pixabay

Diószegi László kifejtette, egy hónapra való liszttartalékkal rendelkezik, a tavalyi búzából készült lisztet még a régi áron megvásárolhatják. Júliusban aratnak, augusztusban még keverik a régi búzával az újat, de ősztől már a megcsappant termés miatt drágább liszt kerül piacra.

Európában a tavaszi szárazság tönkretette a búzatermés mintegy 50 százalékát, ha a helyzet nem romlik tovább, a liszt valószínű 30–40 százalékkal drágul.

A kenyér árának azonban nem szabad ugyanilyen mértékben növekednie, hiszen a liszt csak az egyik alapanyaga, ezért a sepsiszentgyörgyi vállalkozó a kenyér esetében 10–20 százalékos áremelkedésre számít.

Hangsúlyozta, ennél rosszabb forgatókönyv is bekövetkezhet, ha a búzatermés gyengébb lesz. Felidézte, 2004-ben volt még hasonló gond Európa-szinten, akkor az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából voltak kénytelenek búzát importálni, a szállítási költségek miatt is, közel kétszeres áron. Az országszerte forgalmazó vállalkozó ugyanakkor rámutatott, ő nem száll be az árversenybe, a minőséggel igyekszik a piacon maradni, minden esetben önállóan szabja meg az árakat, és nem követi a versenytársak árpolitikáját.

Sokan sütik otthon,
és van, aki eladásra

Kérdésünkre a vállalkozó beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a koronavírus-járvány begyűrűzése óta eltelt nem egészen két hónapban mintegy 20–30 százalékkal esett vissza a Diószegi pékség forgalma. 20 százalékkal kevesebb kenyeret adnak el, viszont ennél jelentősebb a visszaesés a pékáru és a sütemények esetében, azoknál már 70 százalékos a kereslet visszaesése.

Az okok összetettek, a vendéglátóipar, a turizmus leállása vezet egyebek mellett a kereslet visszaeséséhez, emellett a gyerekek nem járnak iskolába, nem vásárolnak tízórait, másrészt

sokan a kijárási tilalom idején maguk sütik otthon a kenyeret, a süteményeket.

„Ez egy jelentős termeléskiesés, viszont még nem jelent közvetlen veszélyt a vállalkozás számára. Nem vagyunk csődközelben, felszínen tudjuk tartani a céget” – szögezte le Diószegi László. Hozzátette, egyelőre nem dolgoznak veszteségesen, ám hosszú távon ilyen mutatókkal nem lehet fenntartani a vállalkozást. Abban bíznak, amint a szükségállapot véget ér, visszaáll minden a megszokott kerékvágásba, és akkor a kereslet újra megnövekszik. Az üzletember hangsúlyozta, a kijárási tilalom ideje alatt sokan megsütik a saját kenyeret, kalácsot, pogácsát, ez sikerélményt nyújt, de hosszú távon nem kifizetődő. Két otthoni kenyérrel négy lejt lehet megspórolni, ám két óra alatt, amíg a kenyér elkészül, mindenki ennél sokkal többet keres a munkahelyén, még a napszámosnak is többet fizetnek, tehát jobb, ha mindenki végzi a saját munkáját.

Diószegi Lászlót különben nem aggasztja az otthoni kenyérsütés, viszont azt már tisztességtelen versenynek tartja, hogy egyre többen eladásra sütnek háztáji körülmények között kenyeret. „Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy az utcán, gépkocsik csomagtartójából árulják a kenyeret. Ez tisztességtelen verseny a hivatalosan működő, adófizető pékségekkel szemben” – hangsúlyozta a vállalkozó.

Hozzátette, az ő péksége több száz munkahelyet biztosít, adót fizet, teljesíti az egyre szigorúbb biztonsági előírásokat, miközben aki „feketén”, ellenőrizetlen körülmények között süti eladásra a kenyeret, a nyereséget zsebre teszi. A vállalkozó szerint sokan rosszul értelmezett „közösségi összefogásból” támogatják az eladásra feketén „házikenyeret” sütőket, bár ennek a hozadékából a közösség nem gyarapszik.

Nem küldték kényszerszabadságra a Srí Lanka-i pékeket Ditróban

Az év elején még jelentős bővítéseket terveztek, külföldi vendégmunkásokat is alkalmaztak a Ditrói pékségnél, de a koronavírus-járvány a gyergyószéki vállalkozás helyzetét is megrendítette. Köllő Csaba cégvezető lapcsaládunk megkeresésére elmondta: kenyeret ugyan a válság idején is vásárolnak az emberek, de ez még nem lenne elég ahhoz, hogy az üzem megálljon a lábán. Senkit nem küldtek el kényszerszabadságra a járvány okozta válság miatt, és nem is szeretnének. Köllő szerint jelenleg képesek még tartani a frontot, de kicsit sem rózsás a helyzetük. Az üzem a mostani körülmények között nem lenne képes egymagában jövedelmezően működni, és hogy ezt mégis tartani tudják, az annak köszönhető, hogy egy másik, külföldön működő vállalkozásából csoportosít át forrásokat a ditrói gyár fenntartására. A kenyeret ugyan a járvány idején is megveszik, de a pékség számára nem ez a fő jövedelmi forrás: a pékipari egység jelentős forgalmát adta az iskolások tízóraijához szállított kifli és más péksütemények, amelyeket a munkába járó személyek vásároltak meg. Az iskolák azonban bezártak, és a munkahelyekre is sokkal kevesebben járnak, mint ezelőtt két hónappal, így az péksütemények iránti igény nagyon lecsökkent. Mint ismeretes, februárban nagy nyilvánosságot kapott a két Srí Lanka-i pék alkalmazása miatt keletkezett ditrói feszültség. Ez azóta elcsitult, már nem tapasztalható ez a probléma. A kelet-ázsiai alkalmazottaik munkájával a cégvezető elmondása szerint maximálisan meg vannak elégedve. Ahogy másokat sem szeretnének munkanélküli segélyre küldeni, úgy az ő esetükben sem merül fel ez a kérdés. A válság elmúltával a jelenleg működő mellett egy másik termelési részleget is szeretnének üzembe helyezni, akkor pedig további alkalmazásokra lesz szükség – tudtuk meg. (Gergely Imre)

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 27., vasárnap

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását

Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását
2024. október 26., szombat

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője

Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője
2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament