Kenyérdrágulást hoz a ritkán látott szárazság

Az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazságával küzd Románia, ami miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk – derül ki az Európai Bizottság prognózisából. A brüsszeli testület legfrissebb, az Európai Unió mezőgazdasági termelését górcső alá vevő jelentése szerint a térség országai utoljára 1979-ben küzdöttek ekkora szárazsággal, amilyen Romániában, Magyarországon és Lengyelországban már a tél vége óta tart. Az aszály pedig nemcsak az őszi vetésekre lesz fokozott hatással, hanem a tavaszi és nyári vetés körülményeire is. „Romániában a kedvezőtlen körülmények kihatottak a tavaszi kultúrák elvetésére is” – jegyzi meg a szakértői tanulmány. Véleményük szerint

az árpa, a kukorica, a búza és más gabonafélék termésében várható a legnagyobb kiesés.

Az Európai Bizottság becslései szerint Romániában hektáronként 4,75 tonna búza várható idén, ami 0,9 százalékkal marad el a tavalyi terméstől, de 7 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. A többi uniós tagállamhoz képest amúgy elenyészőnek tűnik a visszaesés, hiszen például Észtországban a hektáronként várható termés 24 százalékkal zsugorodik 2019-hez mérten. Az uniós átlag mínusz 2,3 százalék. De Romániában az egyik legkisebb a hozam, ugyanakkora területen csaknem kétszer annyi búza terem olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Írország vagy Dánia.

Jóval borúlátóbb viszont a brüsszeli illetékeseknél a román mezőgazdasági minisztérium. Adrian Oros tárcavezető bejelentése szerint úgy számolnak, hogy 50–60 százalékkal kevesebb búzát fognak betakarítani idén az országban, mint tavaly.

– fogalmazott a mezőgazdasági miniszter minap a Digi24 hírtelevízió műsorában. Arról biztosította ugyanakkor a termesztőket, hogy mindenkit kárpótolni fognak, akik megsínylik az extrém szárazságot. „A helyi katasztrófavédelmi bizottságok mérik fel a kárt, hogy a kárpótlás ne legyen méltánytalan” – jelentette be a tárcavezető.

Beszélt egyúttal arról is, hogy természetesen a termés kiesése mindenképp ki fog hatni az árakra. Az, hogy mekkora drágulást fog eredményezni, Oros szerint azon is múlik, hogy meddig húzódik el a koronavírus-járvány miatt kialakult válság.

„A tavaszi szárazságot megsínyli a búzatermés, ami a liszt és végső soron a kenyér drágulásához vezet” – jelentette ki az esetleges áremelést firtató kérdésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa rámutatott,

a következő hónapokban még nem várható áremelkedés, de amint az új búza bekerül a körforgásba, elkerülhetetlen lesz.

A vállalkozó a jelenlegi helyzetből kiindulva a kenyér 10–20 százalékos drágulására számít, abban bízik, hogy az időjárás miatt nem romlik tovább a búzatermés.

Diószegi László kifejtette, egy hónapra való liszttartalékkal rendelkezik, a tavalyi búzából készült lisztet még a régi áron megvásárolhatják. Júliusban aratnak, augusztusban még keverik a régi búzával az újat, de ősztől már a megcsappant termés miatt drágább liszt kerül piacra.

Európában a tavaszi szárazság tönkretette a búzatermés mintegy 50 százalékát, ha a helyzet nem romlik tovább, a liszt valószínű 30–40 százalékkal drágul.

A kenyér árának azonban nem szabad ugyanilyen mértékben növekednie, hiszen a liszt csak az egyik alapanyaga, ezért a sepsiszentgyörgyi vállalkozó a kenyér esetében 10–20 százalékos áremelkedésre számít.

Hangsúlyozta, ennél rosszabb forgatókönyv is bekövetkezhet, ha a búzatermés gyengébb lesz. Felidézte, 2004-ben volt még hasonló gond Európa-szinten, akkor az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából voltak kénytelenek búzát importálni, a szállítási költségek miatt is, közel kétszeres áron. Az országszerte forgalmazó vállalkozó ugyanakkor rámutatott, ő nem száll be az árversenybe, a minőséggel igyekszik a piacon maradni, minden esetben önállóan szabja meg az árakat, és nem követi a versenytársak árpolitikáját.

Kérdésünkre a vállalkozó beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a koronavírus-járvány begyűrűzése óta eltelt nem egészen két hónapban mintegy 20–30 százalékkal esett vissza a Diószegi pékség forgalma. 20 százalékkal kevesebb kenyeret adnak el, viszont ennél jelentősebb a visszaesés a pékáru és a sütemények esetében, azoknál már 70 százalékos a kereslet visszaesése.

Az okok összetettek, a vendéglátóipar, a turizmus leállása vezet egyebek mellett a kereslet visszaeséséhez, emellett a gyerekek nem járnak iskolába, nem vásárolnak tízórait, másrészt

sokan a kijárási tilalom idején maguk sütik otthon a kenyeret, a süteményeket.

„Ez egy jelentős termeléskiesés, viszont még nem jelent közvetlen veszélyt a vállalkozás számára. Nem vagyunk csődközelben, felszínen tudjuk tartani a céget” – szögezte le Diószegi László. Hozzátette, egyelőre nem dolgoznak veszteségesen, ám hosszú távon ilyen mutatókkal nem lehet fenntartani a vállalkozást. Abban bíznak, amint a szükségállapot véget ér, visszaáll minden a megszokott kerékvágásba, és akkor a kereslet újra megnövekszik. Az üzletember hangsúlyozta, a kijárási tilalom ideje alatt sokan megsütik a saját kenyeret, kalácsot, pogácsát, ez sikerélményt nyújt, de hosszú távon nem kifizetődő. Két otthoni kenyérrel négy lejt lehet megspórolni, ám két óra alatt, amíg a kenyér elkészül, mindenki ennél sokkal többet keres a munkahelyén, még a napszámosnak is többet fizetnek, tehát jobb, ha mindenki végzi a saját munkáját.

Diószegi Lászlót különben nem aggasztja az otthoni kenyérsütés, viszont azt már tisztességtelen versenynek tartja, hogy egyre többen eladásra sütnek háztáji körülmények között kenyeret. „Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy az utcán, gépkocsik csomagtartójából árulják a kenyeret. Ez tisztességtelen verseny a hivatalosan működő, adófizető pékségekkel szemben” – hangsúlyozta a vállalkozó.

Hozzátette, az ő péksége több száz munkahelyet biztosít, adót fizet, teljesíti az egyre szigorúbb biztonsági előírásokat, miközben aki „feketén”, ellenőrizetlen körülmények között süti eladásra a kenyeret, a nyereséget zsebre teszi. A vállalkozó szerint sokan rosszul értelmezett „közösségi összefogásból” támogatják az eladásra feketén „házikenyeret” sütőket, bár ennek a hozadékából a közösség nem gyarapszik.