Kártérítést kell hogy fizessenek az energiaszolgáltatók a fogyasztóknak az előre be nem jelentett áramszünetek esetén – az erre vonatkozó, az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) által kezdeményezett rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
2016. április 19., 15:052016. április 19., 15:05
2016. április 19., 15:332016. április 19., 15:33
A szabályozás szerint 30 lej kárpótlás jár a kisfeszültségű hálózatra kapcsolt fogyasztóknak, míg a középfeszültségű vezetékek esetében 200 lej, magasfeszültség esetén pedig 300 lej a szolgáltatók által fizetendő összeg.
A kártérítést városokban a 8 óránál, falvakban pedig a 18 óránál tovább tartó áramszünet esetén kell leróni, illetve amennyiben az áramkimaradást kedvezőtlen időjárási körülmények okozzák, a határérték 48 óra. Ezek az előírások 2018 végéig vannak érvényben, 2019-től pedig hat, valamint 12 órára módosul az időintervallum, ami után kárpótlás jár a városi és vidéki fogyasztóknak.
A rendelet azt is szabályozza, hogy a lakosok 2019 januárjától abban az esetben is kártérítést kapnak, ha egymás után tizenkét alkalommal következik be egyenként három percnél hosszabb, előre be nem jelentett áramszünet, vidéken 24 áramkimaradás lesz előírva. A szolgáltató által fizetendő összeg ebben az esetben alkalmankként 30 lej lesz.
Az ANRE arról is rendelkezett, hogy 40 és 130 lejes kártérítés jár abban az esetben, ha a szolgáltató 15 napon belül nem válaszol az áramszünetek okának magyarázatát igénylő, írásban megfogalmazott kérésekre. A dokumentum ugyanakkor 90 és 270 lej közötti kárpótlást ír elő, amennyiben a szolgáltató nem kapcsolja vissza a villanyhálózatra az ügyfelet két nappal az elmaradás kifizetése után. Június 30-áig az összegeket a fogyasztó kérése nyomán kell kifizetni, míg július elsejétől a szolgáltatónak kötelessége lesz automatikusan leróni a kártérítést.
Jelenleg Románia rendelkezik a legmegfizethetőbb lakáspiaccal Európa keleti felében, másrészt a közüzemi számlák és napi kiadások az átlagfizetéshez viszonyítva a legmagasabbak között vannak európai uniós összevetésben.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
Jóváhagyta a Versenytanács azt a tranzakciót, amely során a német Rheinmetall Landsysteme GmbH átveszi az Automecanica Mediaș Kft.-t és annak leányvállalatát, az Atelierele Speciale Autocamioane Mediaș-t.
„A branddel való találkozás lényege, hogy kontroll alatt tartsuk az összes olyan pillanatot, amikor a célközönségünk velünk találkozik. De ne felejtsük el: nincs olyan, hogy egy vállalkozás mindenkihez szól, bármennyire is szeretnék ezt a cégvezetők”.
Beperelte a román államot a bíróságon a Rompetrol kőolajipari vállalat.
Tíz, nyári szabadságra utazó román állampolgárból közel hatan (59 százalék) étteremben, kávézóban vagy benzinkúton étkeznek az út során, és csupán kisebb hányaduk él az otthoni csomagból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!