A katonák zsoldja 20%-kal, a rendőrök alapbére 5%-kal nő 2017 júliusától; az egészségügyi személyzet és a pedagógusok fizetése január 1-jétől emelkedik – közölte csütörtökön Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.
2017. április 07., 12:182017. április 07., 12:18
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői aláírták csütörtökön az egységes bértörvény tervezetét, miután két maratoni ülés keretében megtárgyalták az abban foglaltakat. A kormánykoalíciós pártok gyűlését követően a munkaügyi miniszter ismertette a tervezetet a sajtóval.
„2017. július 1-jétől a következő béremelésekkel kell számolni: a katonai személyzet alapzsoldja 20%-kal nő a márciusi szinthez képest, a rendőrök alapbére pedig 5%-kal emelkedik. (...) Január 1-jétől az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést, így az ő bérük nem nő már 2020-ig. A pedagógusok fizetése 50%-kal nő a 2017. decemberi szinthez képest, az alapbérek, alapzsoldok 25%-kal nőnek a decemberi szinthez viszonyítva. (...) 2019 és 2022 között évente nő majd a közalkalmazottak alapbére a törvény által 2022-re előírt fizetés és a 2018 decemberében kapott bér közötti különbözet egynegyedével” – magyarázta az Agerpres szerint Lia Olguţa Vasilescu.
A tárcavezető hangsúlyozta, a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a minimálbér teszi majd ki az 1-es koefficiensnek megfelelő összeget. Az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb, az ő koefficiense a 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg lesz a bére. A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökének, illetve a miniszterelnöknek a bére 11-es koefficiensű, a legfelsőbb bíróság bíráié és az alkotmánybíróké 10,5-ös, a minisztereké 10-es, az államtitkároké 7,4-es míg a képviselők és szenátorok a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bért kapnak majd.
A megyei tanácselnökök fizetésének kiszámításakor 8-as, az alelnökök esetében 7-es, a 300 000 lakosnál népesebb települések polgármesterei esetében 8-as, a 200 000 lakosnál népesebb települések esetében pedig a 7,5-ös szorzót alkalmazzák a bérek kiszámításakor. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3000 főnél kisebb lakónépességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak majd. A jogszabály nem terjed ki a Román Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (ASF) alkalmazottjaira – tette hozzá a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok