A katonák zsoldja 20%-kal, a rendőrök alapbére 5%-kal nő 2017 júliusától; az egészségügyi személyzet és a pedagógusok fizetése január 1-jétől emelkedik – közölte csütörtökön Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.
2017. április 07., 12:182017. április 07., 12:18
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői aláírták csütörtökön az egységes bértörvény tervezetét, miután két maratoni ülés keretében megtárgyalták az abban foglaltakat. A kormánykoalíciós pártok gyűlését követően a munkaügyi miniszter ismertette a tervezetet a sajtóval.
„2017. július 1-jétől a következő béremelésekkel kell számolni: a katonai személyzet alapzsoldja 20%-kal nő a márciusi szinthez képest, a rendőrök alapbére pedig 5%-kal emelkedik. (...) Január 1-jétől az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést, így az ő bérük nem nő már 2020-ig. A pedagógusok fizetése 50%-kal nő a 2017. decemberi szinthez képest, az alapbérek, alapzsoldok 25%-kal nőnek a decemberi szinthez viszonyítva. (...) 2019 és 2022 között évente nő majd a közalkalmazottak alapbére a törvény által 2022-re előírt fizetés és a 2018 decemberében kapott bér közötti különbözet egynegyedével” – magyarázta az Agerpres szerint Lia Olguţa Vasilescu.
A tárcavezető hangsúlyozta, a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a minimálbér teszi majd ki az 1-es koefficiensnek megfelelő összeget. Az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb, az ő koefficiense a 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg lesz a bére. A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökének, illetve a miniszterelnöknek a bére 11-es koefficiensű, a legfelsőbb bíróság bíráié és az alkotmánybíróké 10,5-ös, a minisztereké 10-es, az államtitkároké 7,4-es míg a képviselők és szenátorok a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bért kapnak majd.
A megyei tanácselnökök fizetésének kiszámításakor 8-as, az alelnökök esetében 7-es, a 300 000 lakosnál népesebb települések polgármesterei esetében 8-as, a 200 000 lakosnál népesebb települések esetében pedig a 7,5-ös szorzót alkalmazzák a bérek kiszámításakor. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3000 főnél kisebb lakónépességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak majd. A jogszabály nem terjed ki a Román Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (ASF) alkalmazottjaira – tette hozzá a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok