2011. december 07., 06:252011. december 07., 06:25
Nyolcszáz lejes minimálbért kér 2012-re az Alfa Kartell szakszervezeti tömb az Emil Boc miniszterelnökhöz tegnap eljuttatott levelében. Érvelésükben rámutatnak, hogy a munkaügyi minisztérium által közzétett számításokból arra derül fény, hogy a minimálbér emelése jót tenne az ország gazdasági növekedésének. Szerintük ugyanakkor a munka termelékenységének, az inflációnak és az átlagbérnek az alakulása 2010 és 2011 között nem volt kiegyenlített. Felhívják továbbá arra is a figyelmet, hogy az alacsony minimálbér stimulálja a fekete- vagy szürkealkalmazásokat a munkaerőpiacon.
Ugyanakkor a szakszervezet emlékeztet a társadalmi partnerek – alkalmazottak, munkáltatók, kormány – között megkötött megállapodásra, amelyben leszögezték, hogy a minimálbérnek 2015-re el kell érnie az átlagbér 50 százalékát. A dokumentumból arra is fény derül, hogy 2011-re a legkisebb fizetésnek az átlagbér 40 százalékát (760 lej), 2012-re 44 százalékát (836 lej) kellett volna elérnie.
Az Alfa Kartell szerint egyébként a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodás sem zárja ki a minimálbér 800 lejre történő emelését. Ebben ugyanis az áll, hogy a közalkalmazottak bérköltségeire nem szabad a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékánál nagyobb összeget fordítani, miközben 2010-ben ez az arány még 9,2 százalékos volt. „Abból kiindulva, hogy 2010. január elseje és 2011. október 30. között 180 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók létszáma, s 2012 folyamán is további 120 ezer posztot kell megszüntetni, illetve hogy 2010 júliusától a közalkalmazotti bérek legalább 25 százalékkal csökkentek, a szakszervezetiek úgy gondolják, megvan a szükséges anyagi erőforrás ahhoz, hogy az IMF-megállapodás feltételeinek betartása mellett is akár 950 lejre nőhessen a minimálbér” – érvel az Alfa Kartell, amely a levél zárómondatában leszögezi, hogy a minimálbérnek jövőre 800 lejesnek kell lennie.
A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között zajló tárgyaláson egyébként az is elhangzott, hogy a szakszervezetek 1030 lejes minimálbért szeretnének.
A szakszervezetek kéréseire reagálva Emil Boc miniszterelnök tegnap leszögezte, a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy 2012-ben a jelenlegi 670 lejről 700 lejre lehessen emelni a legkisebb garantált fizetést. A kormányfő szerint ennél többről semmiképp nem lehet szó olyan körülmények között, hogy eltörlik a 700 és 1000 lej közötti bérek jövedelemadó-fizetési kötelezettségét. A kabinet számításai szerint 600 ezer fizetés nőne ez utóbbi intézkedés révén.
Kormányzati források ugyanakkor a Mediafax hírügynökségnek elmondták, hogy a kabinet a 700 és 1000 lej közötti fizetések esetében csak a jövedelemadót törölné el, a társadalombiztosítási hozzájárulást a továbbiakban is fizetni kellene. Azonban a források szerint még nincs végleges megállapodás a témában.
A délutáni órákban Sulfina Barbu munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a kormány jövő héten dönt a minimálbér szintjéről, ami valószínűleg 700 lej lesz, de elmondása szerint még megvizsgálják a munkáltatók és a szakszervezetek kérését. Ugyanakkor Barbu elmondta, azt is megvizsgálják, hogy az ezer lej alatti bérek után fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást 50 százalékkal csökkentsék.
Egy évvel ezelőtt egyébként a kormány úgy emelte 600 lejről 670 lejre a minimálbért, hogy előzetesen egyeztetett a valutaalap képviselőivel, arra mutatva rá, hogy az emelés mértéke tulajdonképpen megegyezik a 2009-es és 2010-es inflációs rátával.
Nem hiszi azonban Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke, hogy a kormány döntene a minimálbér emeléséről azelőtt, hogy az IMF romániai delegációjának vezetője, Jeffrey Franks a témában kifejtené álláspontját. Ponta ugyanakkor bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. „Logikusan kellene gondolkodni. Ha a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást 5 százalékkal csökkentjük, s a minimálbért 800 lejre emeljük, akkor jóval kisebb a negatív hatás a költségvetésre. (…) Ugyanakkor a 800 lejes minimálbér a feketemunka kifehérítéséhez is hozzájárulnak. De a kormánynak nincs gazdasági koncepciója, ha nem jön Jeffrey Franks, hogy megmondja, mit tegyenek” – fogalmazott Victor Ponta.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.