2008. június 19., 00:002008. június 19., 00:00
A személyzeti felelős csapdái
Humánerőforrás-menedzserként nem könnyű dolog a munkavállalót eligazítani a vállalat működésének szabályai között – állítja Georgescu, hozzátéve: az alkalmazottak számára nélkülözhetetlen szempont, hogy tisztán átlássák ,mi a feladatuk, illetve tudják, hogy pontosan hol a helyük a vállalati hierarchiában. Ebben hatalmas szerepe van a személyzeti igazgatónak. A munka összetettségétől függően nő az esélye annak, hogy összeférhetetlenség támad a munkavállaló és a menedzser között, ha a szakember túlbonyolítja a teendőket, és a dolgozó nem látja át világosan a helyzetet. Ez vonatkozik a teljesítményre és a javadalmazás kérdésére is. Minél bonyolultabb rendszer szerint történik az eligazítás, annál valószínűbb, hogy a HR-menedzser elbukik, mivel képtelen megfelelően elmagyarázni a változásokat, vagy akár a tényállást. Ennek a helyzetnek az elkerüléséhez viszont maga az alkalmazott is érdemben hozzájárulhat, amennyiben érdeklődő és nyitott módon viszonyul a személyzeti kérdésekért felelős vezetőhöz. A HR-felelős részéről viszont elengedhetetlen, hogy fel tudja mérni a helyzetet, illetve, hogy elegendő jóindulattal viszonyuljon a beosztotthoz. Ha ez hiányzik, könnyedén kivívhatja az alkalmazott ellenállását, ami sok esetben annak távozását is maga után vonhatja. Rosszindulatú vagy felsőbbrendűséget sugárzó viszonyulás egyenes következménye lehet, hogy a munkavállaló eltávolodik a vállalattól, átláthatatlanná válik számára az egész munka, és emiatt a teljesítménye is jelentősen romlik.
A gyakori munkahely-változtatás okai
Az ok-okozati összefüggések bonyolultak. A vezetők helytelen viszonyulása egyik alapvető oka lehet a munkaerő gyakori vándorlásának. Természetesen az anyagi tényező is nyom a latban, de egy alkalmazott távozásának számtalan, esetenként egyszerre jelentkező indoka van. A felsorolt indokok között gyakran szerepel a karrierkibontakozási lehetőségek hiánya és a feljebbvalókkal menet közben kialakult rossz viszony. A gyakori munkahely-változtatás ugyanakkor előnytelen színben tünteti fel a munkavállalót. A számítások szerint ugyanis megközelítőleg egy-másfél év szükséges ahhoz, hogy valaki megszokja egy vállalat működését, a gyakori váltás pedig ezt eleve lehetetlenné teszi. Ilyen tekintetben van nagy szerepe a HR-menedzsernek, akinek feladata mérlegelni a munkavállaló felkészültségét, megbízhatóságát és rátermettségét a vállalati munkakör betöltéséhez.
Nem hatnak a főnökökre a válságok
Nem a vállalatok nyereséges volta és tőzsdei szereplése határozza meg a vezérigazgatók keresetét – állapítja meg az Associated Press elemzése, amelyben a Standard & Poor’s-500 tőzsdeindex kosarában szereplő 410 társaság vezetőinek jövedelmét vizsgálták. Javadalmazásuk összegének középértéke közel 8,4 millió dollárral nőtt 2007-ben, ami látványosan több az egy évvel korábbi 280 ezres bővülésnél. Miközben a vezérigazgatók bére átlag 3,5 százalékkal bővült, a romló gazdasági légkörben a munkavállalókat a korábbinál jobban fenyegette az elbocsátás veszélye. Emellett számos társaság kistulajdonosai részvényeik elértéktelenedését tapasztalták.
A legmagasabb bérezésű vállalatvezetők több mint 500 millió dollárt vittek haza 2007-ben, miközben öten közülük olyan cég élén álltak, amelynek profitja jelentősen visszaesett. A General Motors Corp. (GM), a világ legnagyobb autógyártójának vezetője, Rick Wagoner jó példája annak, hogy a vezérigazgatók anyagilag nem tudnak rosszul járni. A GM tavaly 39 milliárd dolláros rekordveszteséget számolt el, és részvényeinek árfolyama 19 százalékkal zuhant, ám Wagoner éves fizetése 64 százalékkal, 15,7 millió dollárra nőtt.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.