Ázsiából pótolják. Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás
Fotó: Pixabay
Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak, akiknek a fizetése csupán a hazai minimálbérrel kell hogy egyenértékű legyen. A bukaresti hatóságok az akut munkaerőhiány enyhítését remélik az intézkedéstől.
2018. november 13., 07:302018. november 13., 07:30
Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kezdeményezésére a parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot. Ennek megfelelően
Ezzel egy időben felére csökkentették azoknak az illetékeknek az összegét, amelyek a munkáltatót terhelik idegen munkaerő alkalmazása során.
A külföldieknek megszabott kötelező „minimálbért” még az Emil Boc vezette kormány határozta meg 2011-ben azzal a szándékkal, hogy előnyben részesítse a romániai munkaerőt. Azóta azonban sokat változott a hazai munkaerőpiac: miközben az ország aktív munkaerejének több mint harminc százaléka külföldön dolgozik, az egyre akutabb belföldi munkaerőhiány immár egész ágazatokat befolyásol hátrányosan.
Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt, mivel
„Normális dolog, hogy egy Etiópiából vagy más országból származó, mosogatásra befogott alkalmazott legkevesebb 500 eurót keres havonta, miközben az ugyanolyan munkát végző román dolgozó csak 350-et?” – méltatlankodott nemrég Mohammad Murad, a romániai idegenforgalmi munkáltatók szövetségének elnöke. Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzóak lehetnek a romániai bérek.
Miközben ma már az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években egyre többen alkalmaznak munkaerőt ázsiai országokból.
Bár Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter hónapokkal ezelőtt úgy vélekedett, nem látja értelmét afrikai és ázsiai munkavállalók nagy számban történő beengedésének, a kormány egyértelműen letette a voksot a külföldiek importálása mellett. Míg 2016-ban mintegy 5500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában (kétszer többen, mint 2015-ben), a Dăncilă-kabinet idén már nyolcezerre emelte az engedélyezett vendégmunkás-kontingens számát, rajtuk kívül pedig további 4000 kiküldött munkavállaló alkalmazható.
Akadnak ugyanakkor, akik szerint csínján kell bánni az idegenek beengedésével. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke a külföldieknek nyújtandó kötelező bérösszeg csökkentése kapcsán úgy nyilatkozott: az intézkedés enyhítheti a munkaerőpiacon tetten érhető feszültséget, viszont vigyázni kell a megfelelő „adagolásra” is.
„Tekintettel arra, hogy sok vendégmunkás Keletről érkezik, ügyelni kell a kulturális és vallási egyensúly megőrzésére is. Lám, Magyarországon milyen vehemens reakciót váltott ki a migráció, illetve hová jutott a jelenséggel kapcsolatos vita az Egyesült Államokban” – jelentette ki a témában a jegybanki kormányzó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!