Várhatóan szeptember 27-én rajtol a napelemes Zöld ház program
Fotó: Pixabay.com
Alapvetően a tavalyi formátumban, viszont jelentős változásokkal, nagyobb megpályázható összeggel és önrésszel, rekordköltségvetéssel bonyolítják le idén a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programot, amely immár energiatárolásra kötelezi az igénylőket. A szerelőcégek jelentkezése már folyamatban van, a háztulajdonosok várhatóan szeptember 27-én kezdik a napelemes „pénzvadászatot”.
2024. szeptember 12., 18:342024. szeptember 12., 18:34
Szeptember 6–13. között zajlik a napelemes szerelőcégek jelentkezése a romániai Zöld ház program 2024-es kiírására, a tavalyi idényben részt vett és idén is érdekelt vállalkozások számára könnyített formában. Ezzel a szakasszal hivatalosan is elrajtolt a jókora pénzbeli támogatással a lakossági zöldenergia-termelést ösztönző, jelentős „számlazsugorodást” eredményező kezdeményezés. Mely a korábbi kiírásokat jellemző bosszantó problémák ellenére töretlen népszerűségnek örvend, így borítékolható, hogy idén is percek alatt szétkapkodják a régiós leosztásban sorra felkínált pénzkeretet.
Idén 30 ezer lejes napelemes támogatás jár
Fotó: Pixabay.com
Amely idén is rekordösszeggel kecsegtet: 2 milliárd lejt bocsátanak a pályázók rendelkezésére. Az európai uniós finanszírozásokból elkülönített büdzséből
hogy későbbi saját felhasználás érdekében tárolni tudja a megtermelt energiatöbblet egy részét, „kímélve” az egyre túlterheltebb országos hálózatot. Hiszen mint ismeretes, a program korábbi kiírásaiban kizárólag úgynevezett on-grid, azaz az országos hálózatra visszatápláló rendszert lehetett vásárolni. Ez a háztartás pillanatnyi energiafogyasztását „állja”, az azon túl megtermelt áramot pedig egyenesen az országos hálózatba küldi. Utóbbi mennyiségért az áramtermelő-fogyasztó (prosumer) kompenzálást kap valamilyen formában.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Mostantól azonban úgynevezett hibrid üzemű – továbbra is minimum 3 kwp csúcsteljesítményű – rendszereket lehet vásárolni, amely a pillanatnyi felhasználáson túl megtermelt árammal először feltölti az aksikat, és csak ezután táplálja a hálózatba az esetleges többletenergiát. Az áramtermelő-fogyasztó pedig abban az esetben, amikor nagyobb a fogyasztás, mint a termelés (jellemzően borús időben vagy este-éjjel), először az akkumulátorban tárolt energiát fogyasztja (ingyen), és csak akkor szorul a hagyományos hálózati áramellátásra, amikor előbbi lemerül.
Ezek az idei program legfőbb újításai-változásai. Amúgy a lebonyolítás a tavalyihoz hasonló lesz. A pályázóknak idén is sajátkezűleg kell feltölteniük a szükséges iratokat a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap (AFM) erre a célra létrehozott internetes felületén, amikor a régiójuk számára megnyílik a jelentkezési lehetőség.
A válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége.
Hiszen tavaly a nyolc fejlesztési régió között „osztották szét” a pénzt lakosság- és házszámarányosan. A rajt részleteit még nem közölték, viszont szeptember 27-ei kezdésről beszélnek, és egy-egy régiónak nem három, hanem egyetlen napot szánnának, ugyanis a tapasztalatok szerint percek alatt lenullázódik egy-egy pénzkeret. A jelentkezés várhatóan október 9-én lezárul, és a nyertesek körülbelül november elejétől választhatnak szerelőcéget.
Alapesetben a személyazonosító igazolványát, két adóügyi igazolást – az országos adóhatóságtól (ANAF), illetve a helyi önkormányzattól, melyek bizonyítják, hogy nincsenek tartozásai –, illetve a felszerelésnek helyt adó ingatlan telekkönyvi kivonatát. Abban az esetben, ha az ingatlan kollektív telekkönyvi nyilvántartásban is szerepel (más tulajdonú ingatlanokkal, lakrészekkel közös kivonaton is, például duplexek esetében), utóbbit is csatolni kell.
Havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret. Az ingyenárammal kecsegtető fejlesztés azonban egyelőre a háztulajdonosok kiváltsága, pedig csökkenthetné a társasházakban lakók számláját is.
Oda kell figyelni, hogy a feltöltés napján valamennyi irat érvényes legyen: a személyi ne legyen lejárva, az ANAF-igazolás ne legyen 90, a telekkönyvi kivonat 60, az önkormányzati adóigazolás pedig 30 napnál régebbi (tehát ezeket máris igényelni lehet). Fontos, hogy az igénylő tulajdonos állandó lakcíme is a megjelölt ingatlanba szóljon, a személyiben szereplő cím pedig megegyezzen a telekkönyvben olvashatóval (ha utóbbi nincs így, külön igazolást kell kérni az önkormányzattól).
A napelemek mellé akkumulátort is be kell szerezni
Fotó: Pixabay.com
Az immár több mint 3600 tagot számláló, Napelem AFM pályázók nevű magyar nyelvű nyilvános erdélyi Facebook-csoport létrehozója, Kodok Márton marosvásárhelyi számítástechnikai szakember idén is számos fontos információval, segítséggel szolgált az érdeklődőknek. A többek között a napelemprogram kiírását, lebonyolítását is árgus szemekkel figyelő civil aktivista felhívta a figyelmet, hogy idén is engedélyezik a csűrre, garázsra szerelést is, de kötelezően kell legyen a telekkönyvben egy ház is; duplexek (rész)tulajdonosai még jelentkezhetnek, nagyobb ingatlanokban lakók viszont már nem.
Ezúttal sem lehet cég bejegyezve az ingatlan címére (székhely vagy munkapont), viszont ha külön villanyóra látja el a céges tevékenységre használt helyiségeket, akkor ez nem kizáró ok. Ugyanakkor egy olyan mondat is szerepel az útmutatóban, hogy szintén elfogadható a pályázat, ha „az illetékes hatóságok” igazolják, hogy nem folyik semmiféle kereskedelmi tevékenység az illető ingatlanban. A Facebook-csoportban
A felvetés főként azután vált hangsúlyossá, hogy egy törvénytervezet – melyet elfogadása után Klaus Iohannis államfő visszadobott a parlamentnek – kötelezővé tenné akkumulátorok beszerzését nemcsak a leendő prosumerek számára, hanem visszamenőleges hatállyal is.
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
Mivel a Zöld ház program közvitára bocsátott útmutatója nem tette lehetővé kizárólag akkumulátorok telepítését, az áramtermelő-fogyasztók egyénileg és csoportosan is sok száz kérést fogalmaztak meg a Környezetvédelmi Alap felé ez ügyben. Viszont nem jártak sikerrel: csak hibrid üzemű, akkumulátorral ellátott rendszerre lehet pályázni, a korábbi nyertesek nem jelentkezhetnek.
A Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) a napokban közölte, több száz jelzés alapján kérték a helyzet tisztázását az AFM-től. A korábbi „zöld házasok” fejenként 10 ezer lejes támogatást szerettek volna akkuvásárlásra, de nem fogadták el kérésüket. Ám várhatóan törlik vagy nem kérik számon azt a korábbi kitételt, miszerint évekig nem lehet változtatni az állami támogatásból megvásárolt fotovoltaikus rendszeren. Ezt a minap Laurențiu Neculaescu AFM-elnök is megerősítette.
Egyébként az APCE számításai szerint a minimális összeg – 30 ezer lejes támogatás 3 ezer lejes önrésszel – a mai, egyre csökkenő árak mellett elegendő egy egyfázisú háztartási hálózatra kapcsolt 4 kilowattos rendszer telepítésére prémium márkájú inverterrel és akkumulátorokkal. Ezért azt tanácsolják a zöld energia után érdeklődőknek, törekedjenek a minőségre, amikor majd az ajánlatok közül választanak.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!