Minden kereskedőnek biztosítania kell a kártyás fizetés lehetőségét, ha életbe lép a most bejelentett jogszabályjavaslat
Fotó: Borbély Fanni
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. Elmondta, hogy tárgyalt a Romániai Bankok Szövetségével és a kártyakibocsátókkal, jelenleg várja a hitelintézetek válaszát a kártyás fizetések költségeinek csökkentése kapcsán.
2025. augusztus 14., 18:222025. augusztus 14., 18:22
2025. augusztus 14., 18:232025. augusztus 14., 18:23
A tárcavezető által most bejelentett intézkedés egy, a pénzügyminisztérium által készített jogszabálytervezet része. „Ami azt az 50 000 lejnyi bankkártyás fizetési határt illeti, azt eltöröljük, így nem lesz semmilyen limit. Minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetési lehetőséget, mind az elektronikus lehetőségeket. Jelenleg több mint 300 000 ilyen eset van. Már nem vagyunk abban a helyzetben, mint 2021-ben vagy 2018-ban, amikor a POS-terminálok különböző rendszerekkel működtek, és nagyon bonyolult volt POS-t szerezni. Most háromféle terminál van, sokkal könnyebb beszerezni” – érvelt a tervezett intézkedés mellett Alexandru Nazare.
Az elektronikus pénztárgépet használó kereskedők és szolgáltatók kártyás fizetéskor csak akkor kötelesek nyugtát nyomtatni, ha az ügyfelek ezt kérik – pontosított csütörtökön az Országos Adóhatóság (ANAF).
„Valószínűleg vannak indokolt esetek az ország egyes területein, de azok kivételek, nem szabályok. Szükségünk van az átláthatóságra” – tette hozzá.
Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy tárgyalást kezdeményezett a bankokkal a kártyás fizetéssel járó költségek csökkentésének lehetőségéről, miután jelenleg a POS-on keresztül történő fizetések után a pénzintézetek különböző díjakat számítanak fel, amiket amúgy az eladó, nem pedig a vevő fizet ki.
„Párbeszédet folytattam a Romániai Bankok Szövetségével, akik ezeket az elektronikus fizetési eszközöket képviselik, így ezzel az intézkedéssel párhuzamosan a találkozókon felhívást intéztünk hozzájuk, és most nyilvános felhívást intézünk, hogy ezen intézkedés elfogadásával részükről is változást lássunk a díjakkal kapcsolatban: váljon olcsóbbá a kártyás fizetés, mint ma. Várjuk tőlük a választ a most javasolt intézkedéscsomagra.
– fejtette ki a miniszter.
A romániai felnőtt lakosság mintegy 30 százalékának nincs bankkártyája, a falun élők körében ez az arány 40 százalék, derül ki a Romániai Bankok Egyesületének felmérésből.
A kártyás fizetésről a 2022/193-as kormányrendelet úgy rendelkezett, hogy azon kiskereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek, amelyek az előző évben 10 000 eurónak megfelelő, a Román Nemzeti Bank referenciaárfolyamán az előző év december 31-én számított forgalmat realizáltak, biztosítaniuk kell a lehetőséget vásárlóiknak. Később a kormány 50 000 euróra emelte a forgalmi küszöböt, amelyet 2023. január 1-jétől ismét 10 000 euróra/50 000 lejre csökkentettek.
A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint amúgy 2024 első félévében több mint 22,4 millió bankkártya volt forgalomban Romániában, a bankautomaták száma 10 229-re rúgott, miközben a POS-terminálok száma elérte a 490 174-et.
Daradics Kingával, az eMAG Magyarország tavaly év végén kinevezett, csíkszeredai származású ügyvezető igazgatójával az e-kereskedelem trendjeiről, a magyar és a romániai piac közötti hasonlóságokról, különbségekről beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
A román állam arra kérte Magyarországot, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárca részt vehessen a Corvinus-kitermelés bővítésének határon átnyúló környezeti hatásainak felmérésében, de a kérelem több mint három hónapos késéssel érkezett.
Júniusban májushoz képest 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal 5539 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!