Fújhatjuk? Az elmúlt napokban óriási energiafogyasztást mértek Romániában, amely miatt hihetetlenül magas áron kellett áramot importálni
Fotó: Barabás Ákos
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE). Amely szerint a szélsőségesen magas hőmérséklet során bebizonyosodott, mennyire törékeny, sérülékeny Románia energiahálózata. Közben az energiaügyi miniszter cáfolja, hogy baj lenne.
2024. július 16., 09:582024. július 16., 09:58
Az APCE emlékeztet: mindez nem sokkal azok után történik, hogy az energiapiac valamennyi szereplője nemrég „arrogáns módon” megállapította: Románia dúskál az energiában, és a „haldokló” alacsony feszültségű hálózatban nemigen van helye a prosumerek által megtermelt áramnak.
A tárcavezető sürgősen összehívta az energetikai ágazat kulcsszereplőit, hogy intézkedéseket hozzanak a szükséges energiatermelés biztosítása érdekében. Beindítják a szénerőműveket, maximális fokozatra kapcsolják az OMV saját erőművét” – idézte fel a szövetség.
A prosumerek egyesülete arra utalt, hogy Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a minap úgy fogalmazott: a kánikula, illetve a viharok, a klímaváltozásnak betudható szélsőséges meteorológiai jelenségek miatt sűrűbben történhetnek áramkimaradások, ezért arra kérte a polgárokat, ilyen helyzetekben maradjanak nyugodtak, a hatóságok közben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megoldják a felmerülő problémákat.
Ugyanis nem fújt a szél, és a nagyon magas hőmérséklet miatt a napelemek is legalább 30 százalékot veszítettek termelési kapacitásukból, miközben a vízgyűjtő tavak, illetve a Duna alacsony vízhozama sem segített. (Románia hétfőn 21 órakor már 720 eurót fizetett a szomszédból – főleg Bulgáriából, kisebb részt Magyarországról – importált villanyáramért, ami az Economica.net gazdasági portál szerint a legmagasabb ár Európában). Hétfőn a hazai villamosenergia-hálózatot üzemeltető Transelectrica szerint délelőtt 10 órakor az ország erőművei 6400 megawattos teljesítménnyel üzemeltek, míg a fogyasztás kielégítésére 7200-ra volt szükség, az így mutatkozó hiányt fedezik importból.
Dan Pîrşan szövetségi elnök szerint az ország és a Transelectrica áramszolgáltató vállalat „semmit nem tesz” a megtermelt energia országos szintű tárolásáért.
Emlékeztetett, hogy a prosumerek jelenleg több mint 1,5 GW teljesítményt mutatnak fel, ami a cernavodai atomerőmű két reaktoráéval egyenlő, év végére pedig a napelemesek elérhetik a 2 GW-ot. Felhívta a figyelmet, hogy a mintegy 140 ezer jelenlegi termelő-fogyasztó szinte semmi pénzért – amit két év múlva fizetnek ki – betáplálja az áramot a haldokló helyi rendszerekbe, levéve más válláról a termelés és a messzire szállítás terhét.
Ehhez képest az államfő előtt az a törvény, amely – amint arról beszámoltunk – energiatárolásra kötelezi a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is. A bukaresti képviselőház által nemrég döntéshozó kamaraként elfogadott módosító tervezet értelmében a 10,8 és 400 kilowatt közötti teljesítményű rendszerekkel rendelkező vagy olyat telepítő prosumereknek kötelességük a teljesítmény legalább 30 százalékát lefedő akkumulátorpakkot is beüzemelni, ha 200 kW alatti rendszerről van szó, 200 és 400 kW között pedig 50 százalékos tárolási kapacitást kell megvalósítaniuk.
Mindezt 2027. december 31-ig meg kell tenni, ellenkező esetben legtöbb 3kW-ban korlátozzák az országos hálózatba történő betáplálási lehetőséget, a rendszer teljesítményétől függetlenül. Az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség reméli, hogy Klaus Iohannis államfő – akinek csütörtökig kell döntenie – visszadobja a prosumereket „megalázó”, mérgező tervezetet.
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
Közben hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter kijelentette, a Transelectrica és az országos villamosenergia-rendszer diszpécserszolgálatának szakemberei, valamint az elosztóhálózat-üzemeltetők
Sajtótájékoztatóján Burduja – aki többek között erre a „hirtelen közbejött” találkozóra hivatkozva lemondta a részvételt az EU-s energiaügyi miniszterek hétfőn és kedden Budapesten zajló találkozóján – beszámolt arról, hogy részt vett a tartós hőség miatt összehívott nyári parancsnokság ülésén, amelyen tapasztalt szakemberek elmondták, bár példátlan ez a hosszan tartó, rendkívül szélsőséges hőhullám júliusban, nincs veszélyben a lakossági áramellátás.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
Eközben az energiaszolgáltatók szövetsége (ACUE) szerint a következő öt évben legalább 6 milliárd lejt kellene költeniük az elosztóhálózat-üzemeltetőknek a helyi rendszerek korszerűsítésére.
Számításaik szerint, a legoptimistább verzióban, megháromszorozott befektetési összeget figyelembe véve, 2030-ig 5 banival drágulhatna emiatt a szolgáltatás végösszege, ami egy 150 kWh-s havi fogyasztás esetén csupán körülbelül 8 lejjel növelné a villanyszámlát.
Miniszter: este ne kapcsoljuk be a háztartási gépeket!
A tartós hőség alatt a lakosság azzal segítheti az országos villamosenergia-rendszert, hogy nem használja a nagy energiaigényű háztartási gépeket az esti órákban, amikor a legnagyobb a rendszerterhelés – nyilatkozta hétfőn az energiaügyi miniszter. Sajtótájékoztatóján egyebek mellett arról faggatták Sebastian Burduját, milyen javaslatai vannak a lakosság számára erre az időszakra. A tárcavezető szerint ez „kényes téma”, mert az ajánlások a kommunista rendszert idézhetik, amikor korlátozták jogaiban a lakosságot. „De ha az emberek segíteni akarják az országos villamosenergia-rendszert, ne indítsák el a mosógépüket, a mosogatógépüket vagy más nagy energiaigényű háztartási gépüket az esti csúcsidőben, azaz 18 és 21 óra között” – fogalmazott a liberális (PNL) tárcavezető.A miniszter hozzátette, „a miénknél fejlettebb országokban” megjutalmazzák ezt a fogyasztói magatartást. Példaként említette, hogy ha valaki délután 2 órakor indítja el a mosógépet, amikor napenergia is táplálódik a hálózatba, és elegendő a termelés, a hónap végén alacsonyabb lesz a számlája. Burduja kiemelte, szorgalmazza a jogi keret megteremtését ahhoz, hogy Romániában is ösztönözzék ezt a fajta magatartást ott, ahol lehetőség van az intelligens fogyasztásmérésre.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!