Fotó: presidency.ro
Klaus Iohannis elnök pénteken a litvániai Kaunasban hangsúlyozta az ukrajnai háború kapcsán az európai egység fontosságát, és rámutatott, hogy bár Oroszország agressziója európai és transzatlanti szinten egyesítette az országokat, fennáll a veszélye annak, hogy „a nemzetközi színtér polarizálódik és széttöredezik”.
2022. november 25., 15:352022. november 25., 15:35
„Az egész nemzetközi közösségnek össze kell fognia, mert ez a háború nem Európa háborúja. Ez a háború minden bizonnyal az egész világot érinti az élelmiszer- és energiabiztonság, a gazdasági problémák, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések akadályozása szempontjából. Tisztában kell lennünk azzal, hogy annak dacára, hogy Oroszország agressziója európai és transzatlanti szinten egyesített bennünket, a nemzetközi színtér polarizálódásának és széttöredezésének veszélyét is magában hordozza” – mondta az elnök.
Iohannis Kaunasban, a Vytautas Magnus Egyetem által szervezett Az európai eszme című nemzetközi szimpóziumon szólalt fel, kifejtve, hogy az EU és a NATO szövetségeseivel és szomszédaival való kapcsolat ápolása mellett az egész világ országaival partneri kapcsolat kiépítésére kell törekedni.
és támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, mint az Ukrajnából induló exportot megkönnyítő szolidaritási folyosók. Románia több mint hétmillió tonna Ukrajnából származó gabona tranzitját tette lehetővé, és segítő hozzáállása a jövőben is megmarad az élelmiszerválságnak kiszolgáltatott országok védelmében.
Úgy vélekedett, a globális kapcsolatok megerősítése érdekében fel kell használni az olyan eszközöket, mint a szabadkereskedelmi megállapodások, partnerségek, vagy az olyan kiemelt uniós programokat, mint az Erasmus és a Horizont.
Ez befolyásolja majd a jövő geopolitikai térképét – szögezte le, hozzátéve, hogy a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a szabályokra épülő nemzetközi rend a helyes út a stabil, biztonságos és virágzó jövő felé.
Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem Európa alapvető értékeit, mint a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok és a jogok szuverén gyakorlása. Az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett az európai értékek védelmében, amint a Moldovai Köztársaság és Grúzia mellett is – hangsúlyozta Iohannis.
A litvániai Kaunas 2022-ben Európa Kulturális Fővárosa, ennek apropóján szervezték meg Az európai eszme nemzetközi szimpóziumot ezen a településen. Az eseményen részt vett Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda, Lettország elnöke, Egils Levits, és Lengyelország elnöke, Andrzej Duda. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetet küldött a rendezvényre, és szintén videókonferencia formátumban szólalt fel Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is.
Mi továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, mert az ukránok reménykedve harcolnak egy jobb jövőért” – mondta Ursula von der Leyen.
Az ukrán elnök Európa egységéről beszélt. Emlékeztetett, hogy már 254 napja háború dúl hazájában, és noha az agresszió „kudarcra van ítélve”, Oroszországnak még vannak bomba-, rakéta- és fegyvertartalékai ahhoz, hogy naponta embereket gyilkoljon. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Európának most legfontosabb feladata az egység megőrzése, és meg kell szabadulnia az orosz gáztól való függőségétől, hogy Oroszország bevételei jelentősen csökkenjenek.
Zelenszkij nagyon fontosnak nevezte az energiaárak korlátozását. Úgy vélekedett, hogy a nyersolaj hordónkénti 60 dolláros ársapkájára vonatkozó javaslat inkább engedmény Oroszországnak;
Klaus Iohannis a nap folyamán litván, lett és lengyel hivatali kollégájával együtt részt vesz a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatásáról szóló csúcstalálkozón is – közölte az Agerpres hírügynökség.
A román államfő arról is beszélt, hogy a nyugati országoknak egységeseknek kell maradniuk Oroszország újabb megosztó lépéseivel szemben – jelentette ki Klaus Iohannis pénteken a Gitanas Nauseda litván elnökkel, Egils Levits lett elnökkel és Andrzej Duda lengyel elnökkel közös sajtótájékoztatón.
„Egy dolog világos: meg kell őriznünk a nyugati egységet Oroszországnak a megosztásunkra irányuló újabb kísérleteivel szemben, beleértve a konfliktus eszkalálására irányuló lépéseket, az élelmiszerválságot, az energetikai zsarolást és a félretájékoztatást is” – fogalmazott.
Az államfő litván, lett és lengyel hivatali kollégájával együtt a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatásáról szóló csúcstalálkozón vett részt pénteken a litvániai Kaunasban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!