Fekete Oszkár szerint ma mindenhol trendi a szarvasgomba
Fotó: Fekete Beáta
A szarvasgomba a világ minden táján reneszánszát éli, divatos, trendi. Erdélyben is közel két évtizedes újraélesztett hagyománnyal rendelkezik a gyűjtése, egyre többen foglalkoznak ezzel a kulináris „luxustermékkel”. Fekete Oszkár gombász, kereskedő mesélt a Krónikának a szarvasgombáról, az iparág lehetőségeiről, akitől azt is megtudtuk, hogy bár egyre elérhetőbb ínyencség a szarvasgomba, Erdélyben elég nehéz beszerezni.
2021. május 25., 08:022021. május 25., 08:02
2021. május 25., 13:212021. május 25., 13:21
Néhány évvel ezelőtt a szarvasgomba nehezen elérhető luxusterméknek tűnt, amit inkább a mediterrán országokban vagy nyugat-európai elegáns éttermekben próbálhatott ki a kíváncsi ínyenc. Mára azonban Erdélyben is egyre nagyobb népszerűségnek örvend: háromszéki lakásétterem reklámjában, kolozsvári vendéglők étlapján vagy akár székelyföldi chips csomagolásán ugyanúgy feltűnik ez az izgalmas hozzávaló.
Fekete Oszkár, a Trufo Hungary igazgatója gyerekkora óta „gombákkal nőtt fel” a Székelyföldön, mivel édesapja is gombász. A szakma egy külön szegmensét jelentik a föld alatti gombák, amiről gyerekként, fiatalon keveset tudott, de amely fajok nagyon érdekelték, így már középiskolás korában elkezdett a témában minél több információt gyűjteni. Első „tanítója” a föld alatti gombák kapcsán Misky Mihály agrármérnök volt.
– húzta alá Fekete Oszkár, aki Misky Mihály révén eljutott Budapestre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre ahhoz a Bratek Zoltánhoz tanulni, aki a kilencvenes években a magyarországi szarvasgombászat „újraindításának” egyik fő kezdeményezője volt.
Fekete Oszkár kiemelte, hogy újraindításról kell beszélni, mivel a 19. század végén már foglalkoztak ezekkel a gombákkal az akkori Nagy-Magyarországon. Hollós László, aki a magyarországi gombaflóra kutatója, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, 1911-ben elkészítette a Kárpát-medence föld alatti gombáinak „térképét”, összeírását, ami a korban világszinten fontos lépés volt.
Magyarországon született még egy a téma szempontjából fontos mű a hetvenes évek elején, Szemere László mikológus a Föld alatti gombavilág című könyvét saját akvarelljeivel illusztrálta.
Fekete Oszkár fiatal diákként csöppent bele ebbe az „újraindításba”, ami Magyarországról indult, de a kétezres évek legelején már elérte Erdélyt is. A szarvasgombászatot a kétezres évek elején szemináriumszerűen kezdték tanítani Erdélyben is az érdeklődőknek.
A szakember elmesélte, hogy bár mindig is vállalkozó szellemű volt, kezdetben távolinak tűnt, hogy a szarvasgombászat megélhetést jelentsen, hogy üzleti lehetőségként tekintsen rá, de amikor 2004-ben magyarországi partnerek segítségével elkezdtek Erdélyben gombászokat képezni szarvasgomba-vadászatra, akkor már élt benne a remény, hogy egyszer lesz annyi begyűjtött gomba, amivel már „lehet kezdeni valamit”. „Gyakorlatilag így tettük le az iparág alapjait” – idézte fel.
Fotó: Facebook/oszkar.fekete.1
Az „üzletépítést” 2007-ben kezdték, akkor még mondhatni újító jelleggel, ám azóta teljesen átalakult a romániai helyzet, az iparágnak rengeteg szereplője lett az elmúlt évtizedben, sok külföldi vállalkozó is érkezett, főleg olaszok, franciák. Ma már Fekete Oszkár cége sem egy kis erdélyi vállalkozás: bár ő Csíkszereda mellett él, cége székhelye Magyarországon van, de az egész közép-kelet-európai térségre összpontosít, azon feltételezésre alapozva, hogy a régióban mindig lesz egy olyan hely, ahol az időjárás kedvez a gombának.
A rendszer tulajdonképpen úgy működik, hogy a gombászok, akik „függetlenek”, tehát nem állnak valamely cég alkalmazásában, összegyűjtik a gombát, és eladják annak a kereskedőnek, aki a legtöbbet adja érte. Azt is megtudtuk, hogy a gombászoknak Romániában nem kell a gyűjtött termék után adót fizetniük.
Tulajdonképpen az állam ezáltal akarja segíteni azokat az embereket, akik többnyire a társadalom perifériáján élnek, és akik a „gyűjtögetésből” élnek.
A szarvasgomba kapcsán gyakran szóba kerül az illegális kereskedelem is, hiszen, ahogy a gombász mondja a „szarvasgomba kis helyen nagy érték”, így viszonylag könnyen csempészhető. Egy csomagtartóban, egy-két táskában kivihető egy olyan mennyiség például Olaszországba, ami már jó bevételt jelent a csempésznek, illetve pluszt ahhoz az összeghez képest, amit itthon egy kereskedő adna érte.
A szarvasgombából amúgy több faj létezik, vannak fekete és fehér szarvasgombák is, és ezeken belül is több fajta van, alsó és felsőbb kategóriás, különböző minőségű és árú gombák.
De megtalálható a térségben az isztriai fehér szarvasgomba is, ami felső kategóriájú, és ára 500–3000 euró között van.
Vannak ugyanakkor olyan fajok, amelyeket termeszteni is lehet, ezek közül főleg a Périgord, azaz francia szarvasgombafajt lehet kiemelni. A termesztés úgy történik, hogy a gomba spóráit ráoltják laboratóriumi körülmények között egy facsemete gyökerére, és azt a fát ültetik ki. Öt és tizenöt év közé tehető az az idő, miután talán elkezd teremni, de egyáltalán nem biztos a siker.
Fekete Oszkár és társai több ültetvénnyel is kísérleteztek, ültettek csemetéket Csíkszereda, Nagyszeben és Élesd környékén is. Mindegyik „ültetvényecskén” sikerrel jártak, tíz év után elkezdtek teremni, ami nem a piac vagy Fekete Oszkár vállalkozása szempontjából fontos, hanem rámutat, hogy az alapvetően mediterrán éghajlatban őshonos Périgord faj bírja a hidegebb, nedvesebb erdélyi klímát is.
„Ma a szarvasgomba trendi. Mindenhol trendi. És ebben nem különb Románia és Magyarország sem. Viszont nagyon fontos különbséget tenni azon országok között, ahol hagyománya van a szarvasgomba fogyasztásának, és ahol csak most lett trendi. Ez nagyon meglátszik a fogyasztás mértékén is. Olaszországban, Spanyolországban vagy Franciaországban, ahol a fogyasztásának több évszázados hagyománya van, gyakorlatilag minden háztartásban megvan a helye. Ott ha a háziasszony meglát egy szarvasgombát, nem azt mondja, hogy hűha, hanem gyorsan készít belőle valamit” – világított rá a különbségekre Fekete Oszkár.
Szerinte van, aki nem tudja, és van, aki nem akarja megengedni magának a valódi szarvasgombát.
A gombász arról is beszélt, hogy az emberek gyakran elszörnyednek azon, hogy egy kiló gomba több száz, több ezer euróba kerül, mégis, amikor elmennek a vendéglőbe, ahol olcsón kapnak egy szarvasgombásként hirdetett ételt, hajlamosak elhinni, hogy tényleg szarvasgombás ételt fogyasztanak.
Ugyanakkor a szakember hozzátette, a feldolgozott szarvasgombát tartalmazó termékekben a szarvasgomba mint ízesítőanyag (fűszer) van jelen változó arányban. Tehát mindezzel együtt az említett, nemrég piacra dobott szarvasgombás csipsz tartalmaz szarvasgombát.
„Szerintem van létjogosultságuk az ilyen termékeknek, csak a helyén kell kezelni. Egy 5-6 lejes tömegtermékben nem lehet olyan gomba, aminek kilója akár 3000 euró. De a fogyasztóknak van erre igényük” – fogalmazta meg Fekete Oszkár.
Fotó: Facebook/oszkar.fekete.1
A szakembertől azt is megtudtuk, hogy az erdélyi éttermekben, illetve az éttermek étlapjain többnyire szezonálisan, néhány hétig találhatunk szarvasgombás fogásokat, általában egy környékbeli gombász szokta a szükséges mennyiséget szolgáltatni, nem pedig kereskedők vagy cégek. Általában megéri a gombásznak, hogy ha talál egy-másfél kiló szarvasgombát, azt az étterembe vigye, és ne egy kereskedőhöz, mivel így egy kicsivel biztos többet kap érte.
Ezek nem friss gombával, hanem valamilyen szarvasgombás készítménnyel, például pestóval készülnek. Ez egy nagyon kézenfekvő, költséghatékony eszköz a szakács, illetve az étterem kezében, hogy szarvasgombás termékeket áruljon, de fontos lenne tájékoztatni a vevőt, hogy nem friss szarvasgombát eszik, hanem például egy olyan pestóval ízesített ételt, aminek tíz százaléka szarvasgomba, a többi pedig csiperke.
Fekete Oszkár szerint főleg a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta érződik az igény arra, hogy egyesek akár otthon is kísérletezzenek ilyen jellegű drágább alapanyagokkal, de ez a piac szempontjából még nem jelentős mennyiség. Arra a kérdésre, hogy az egyszerű erdélyi háziasszony (vagy háziúr) hol, hogyan szerezhet szarvasgombát, a szakértő elmondta, hogy ha kísérletezni szeretnénk, nem kell megijedni, hogy ötszáz eurót kell kiadnunk gombára, hiszen 40–50 grammnyi gomba már elég 2–4 személy tojásrántottájához, és ezt a mennyiséget körülbelül 50 euróért be lehet szerezni.
„Teljesen esetleges az, hogy itthon valaki hozzá tud jutni jó szarvasgombához, vagy nem” – mondta a szakértő. Véleménye szerint aki vásárolni szeretne, az próbálkozhat Facebook-csoportokban, ott keresgélhet erre specializálódott gombászt, de a minőség ilyen esetben kétséges.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
szóljon hozzá!