2012. május 16., 08:162012. május 16., 08:16
– Milyen előzményei vannak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biotechnológiai Intézete és a Nagyváradi Egyetem közötti együttműködésnek, amelynek köszönhetően közösen pályáztak a határon átnyúló magyar–román program keretében?
– A Nagyváradi Egyetemmel, különösen Wesselényi Tibor professzorral régóta ismerjük egymást, és noha ő matematikus, mi pedig biológusok vagyunk, számos projektben próbáltunk már közösen részt venni. Mivel nem álltak rendelkezésre pályázati források, támogatás hiányában ezek a tervek eddig nem váltak valóra, ennek ellenére régóta dédelgetett álmunk, hogy közösen dolgozzunk, hiszen a két csapat szaktudása jól kiegészíti egymást. A jelenlegi, határon átnyúló magyar–román programon belüli projekt már sikeres pályázást jelentett, így létrejöhetett a két évre, 2011-re és 2012-re szóló, pályázati úton támogatott közös együttműködés.
– Mi a lényege ennek a projektnek, milyen lehetőségeket nyújt a határon átnyúló kármentesítésben a Szegeden létrehozott, Közép-Európa egyik legmodernebb környezetvédelmi laboratóriumának nevezett létesítmény?
– Ennek is megvan a történelme. Biotechnológiai intézetként jó néhány éve kármentesítéssel, baktériumokkal, talaj- és talajvíztisztítás témakörében tevékenykedünk. Felismertük, hogy a laboratóriumban, „sterilebb” körülmények között elvégzett kísérletek eredményei messze nem egyeznek azzal, mint amikor terepen, természetes körülmények között szembesülünk egy szennyezéssel. Ezért arra gondoltunk, hogy kellene egy nagyméretű modellezőeszköz, ehhez pedig egy megfelelő matematikai háttér, amivel modellezni tudjuk ezeket a felszín alatti történéseket.
Mégpedig úgy, hogy természet közeli eredményeket kapjunk, amelyek valóban közel állnak a környezetben végbement folyamatokhoz. Ez a projekt lényege. Mivel mi biológusok és vegyészek vagyunk, nem rendelkezünk matematikai modellezőképességgel, ami viszont a Nagyváradi Egyetemnél adott, éppen ezért ez a két tudás kiválóan kiegészíti egymást. Vagyis mi mérünk, kísérleteket végzünk, majd az ebből származó adatokat a nagyváradi kollégák matematikai modellek segítségével értelmezik.
– Miként hasznosítható ez a tudás, a laboratóriumi munka a gyakorlatban?
– Egyrészt a laboratórium lehetőséget nyújt kutatócserére a két ország között, de más országok szakemberei is jöhetnek olyan alap- és alkalmazott kutatási fejlesztéseket végezni, amire máshol nincs lehetőség. Másrészt az oktatásban: mérnökképzésben, környezetvédelmi szakértők képzésében nagyon jól használható demonstrációs egység. Tehát a kutatócsere és az oktatás a projekt két legfőbb vállalható eredménye.
– Akár további közös román–magyar projektek megvalósítására is lehetőséget nyújthat a kutatómunka? Említhetném itt például a környezetvédelmi problémák, a felszín alatti szennyezések elhárítását, ami az erdélyi ipari létesítmények állapotát ismerve akut jelenségnek számít Erdélyben.
– Nagyon sokféle lehetőség van ennek a rendszernek az alkalmazására. Fontos, hogy megértsük ezeknek a szennyezéseknek a viselkedését, ugyanis egy környezetszennyezés esetén nem látunk le a föld alá, nem tudjuk, milyen irányba, milyen sebességgel terjed. Ebben a rendszerben viszont ezt modellezni tudjuk. Továbbá ha adott például egy Erdélyben történt környezetszenynyezés, ahol speciális talajszennyezés történt, akkor azt pontosan modellezni tudjuk laboratóriumi körülmények között, és javaslatot tudunk tenni arra, hogy milyen kármentesítési beavatkozást kell végezni.
Ez azért lényeges, mert egyféle szennyezésnek az elhárítására létezik mondjuk huszonötféle technológia, és ezzel a rendszerrel nagyon jól megjósolható, hogy valós körülmények között melyiket alkalmazzák. Vagyis „kicsiben” tudjuk modellezni azt, ami természetes körülmények között végbemegy, és arra is választ adunk, hogy egy technológia valóban alkalmas-e erre, vagy sem. Konkrétan például azt, hogy egy olyan talajrétegben, amelyre zagytározót telepítettek, hogyan szivárog a szennyező anyag. Olyan adatgyűjtési szenzorokat fejlesztettünk ki, amelyek itt, Szegeden működnek, és amelyből a váradi kollégák azonnal, valós időben kapják az adatokat.
Vagyis az országhatár miatti fizikai távolság lecsökkent, mindössze másodpercekben mérhető, és mindez az Ön által jelzett zagytározóknál is alkalmazható. Ha az általunk fejlesztett szenzorokat zagytározók köré helyezzük el, akkor akár a környezetvédelmi hatóság, akár a terület tulajdonosa azonnal értesítést kap, ha bármiféle havária történik. Ennek a projektnek az egyik fő fejlesztési iránya ugyanis a nagyon gyors reagálás és a folyamatos adatközlés.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.