2011. augusztus 02., 06:312011. augusztus 02., 06:31
Az egészségügyi rendszer reformja, az állami adósságok kifizetése, valamint a befektetések növelése az európai uniós források felhasználásával, illetve az állami vállalatok átalakításával és privatizálásával – ezeket határozta meg a román kormány fő teendőiként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője, Jeffrey Franks az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank küldöttsége által az elmúlt napokban Romániában tett látogatásának következtetéseként. Mint arról beszámoltunk, a nemzetközi pénzintézetek, valamint az Európai Unió „kormányának” képviselői azt ellenőrizték Romániában, milyen mértékben teljesítette az ország a velük kötött hitelmegállapodásban rögzített, a gazdasági helyzet javítását célzó feltételeket.
„Az első kihívást az egészségügyi rendszer jelenti. A rendszer sajnos meglehetősen beteg. Az igények jóval nagyobbak, mint a források, ami aláássa a rendszer pénzügyi egészségét. Ráadásul még ezeket a szűkös forrásokat sem hatékonyan használják fel, így a legrászorulóbbak ellátás nélkül maradnak. Ezért lényegi reform szükséges az egészségügyi rendszeren belül. A következő hónapokban a kormány reformot hajt végre mind a bevételek, mind a kiadások terén” – jelezte Jeffrey Franks. Az IMF képviselője leszögezte: mivel a rendszer eddigi finanszírozása nem hatékony, a működőképesség biztosítása érdekében a kormánynak minél hamarabb be kell vezetnie a pácienseket terhelő részhozzájárulást, azaz a vizitdíjat.
Franks tegnap a kormányra váró feladatok között az állami adósságok kifizetését is megemlítette. „Csak az állami cégek adósságai meghaladják a húszmilliárd lejt. A kifizetetlen számlák komoly akadályt jelentenek a fejlődés útjában” – mutatott rá a pénzügyi szakember. Az IMF és a kormány megállapodása értelmében egyébként ezen kintlevőségeknek az év végéig legtöbb 18 milliárd lejre kell csökkenniük.
A harmadik feladat, a befektetések növelése kapcsán Franks megjegyezte: ezen a téren fokozni kell az európai uniós források lehívását, ez ugyanis jelentős lökést adna a gazdaságnak. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter mindezek kapcsán tegnap arról beszélt, hogy a soron következő költségvetés-kiigazítás során a cél az, hogy a befektetésekre, a munkahelyteremtésre, valamint az állami cégek által felhalmozott adósságok kifizetésére jusson több pénz.
Franks az egyik legnehezebb feladatnak az állami cégek helyzetének rendezését tartja. „Az állami vállalatok terén sikerült fejlődést elérni. A kormány sok esetben a teljes vagy a részleges privatizáció mellett döntött. Én azonban arra bátorítanám, hogy legyen még határozottabb ezen a téren” – hangoztatta Franks.
A kormány az IMF-fel kötött megállapodásban azt vállalta, hogy az év végéig értékesíti a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz 15 százalékát, a Hidroelectrica és a Nuclearelectrica legkevesebb tíz százalékát, valamint a vasúttársaság áruszállító ágazata (CFR Marfă) és a Tarom légitársaság mintegy húsz százalékát. Mint arról beszámoltunk, az OMV Petrom olajtársaság állami tulajdonban lévő részvénycsomagja 10 százalékának tőzsdei értékesítése az elmúlt hónapban kudarcot vallott, a kormány ugyanakkor jelezte, hogy jövő év első felében várhatóan ismét megpróbálja majd piacra dobni a részvénypakettet.
Franks egyébként tegnap azt is közölte, hogy az IMF arról is megegyezett a bukaresti kabinettel, hogy 15 állami vállalat élére neveznek ki a magánszférából érkező menedzsereket. Az érintett vállalatok között ott vannak a legnagyobb olyan cégek is, amelyeket a kormány nem kíván magánkézbe adni. Emellett várhatóan olyan közlekedési cégek élére is ilyen menedzsmentek kerülnek, amelyeknek egy részét a kormány privatizálja majd. Az érintett cégek között várhatóan a Tarom, a Román Posta, az Oltchim és az Electrica Transilvania Nord is szerepel. A menedzsereket egy nemzetközi fejvadászcég segítségével választják majd ki, az egyik elsődleges szempont az, hogy ne legyenek politikailag elkötelezettek.
A kormány egyúttal azt is vállalta, hogy a vasúttársaságok működését is hatékonyabbá teszi, többek között alkalmazottak elbocsátása, a tarifák növelése és kisebbségi részvénypakettek értékesítése révén. Ugyanakkor szeptemberig kidolgozza a földgáz és a villanyáram árának fokozatos liberalizációjára vonatkozó terveket, amelyek révén 2013 és 2015 között mind a lakossági, mind az ipari felhasználók által fizetett tarifa növekedni fog.
Jeffrey Franks a makrogazdasági helyzetről is beszélt tegnap. Mint kifejtette, az elmúlt időszakban csökkent az infláció, és ez a trend a továbbiakban is folytatódik, előfordulhat ugyanakkor, hogy ennek ellenére is meghaladja majd a Román Nemzeti Bank által meghatározott 5 százalékos éves célt. Az IMF szerint az idei éves gazdasági növekedés értéke 1,5 százalékos lesz, ugyanakkor a jövő évi kilátásokat a korábbi 3,9 százalékról 3,7 százalékra rontotta. Székely István, az Európai Bizottság küldöttségének vezetője szintén stabilnak nevezte a gazdasági kilátásokat, ugyanakkor csupán 3,5 százalékos növekedést vár jövőre.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!