2013. március 04., 15:582013. március 04., 15:58
Kifejtette: mivel a kormány döntése alapján február elsejétől emelkedett a sör jövedéki adója, kénytelenek voltak ezt mintegy 1,5 százalékkal drágítani. „A továbbiakban sajnos újabb drágításokra kell számítani, ugyanis a termelőkre kirótt adóemelés a forgalmazókra és a vásárlókra is kihat. Az adóemelés egyébként a termelőket is váratlanul érte” – magyarázta az illetékes. Hangsúlyozta: az illeték növelése kizárólag a sörre vonatkozik, más szeszes-, illetve alkoholmentes italokra nem érvényes, emiatt a sörkészítők hátrányosan érintettek más termékek gyártóival szemben. Rombouts rámutatott: a sör vásárlási árának közel fele, körülbelül 45 százaléka különböző adók és illetékek formájában az államkasszába folyik be, a folyamatos emelkedések pedig a fogyasztók számának csökkenéséhez vezetnek. Az Európai Unión belül ugyanakkor a bolgárok mellett a romániai állampolgároknak kell a legtöbbet fizetniük a folyékony kenyérért az órabért figyelembe véve.
Mariusz Koperek, a vállalat pénzügyi igazgatója azt is elmondta, hogy az államkassza bevételeinek közel 60 százalékát a sör jövedéki adója teszi ki, míg az EU-s átlag alig közelíti meg a 30 százalékot. „Egyértelmű tehát, hogy a sörfogyasztók lényeges mértékben hozzájárulnak az állami költségvetéshez” – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. A Heineken Románia képviselői ennek ellenére optimistán vélekednek az idén várható eredményekről, hiszen például a két literes pillepalackban árusított Bucegi sör eladása az elmúlt három év alatt megkétszereződött. A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) ugyanakkor még februárban felhívta a figyelmet, hogy a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet.
A Heineken csoport Európa legnagyobb sörkészítő vállalata, amely Romániában Csíkszeredában, Maros megyében, Konstancán és Krajován nyitott gyárat. A 140 éve alapított csoport világszerte 200 különböző márkájú sört készít, Romániában ők állítják elő például a Ciuc, Harghita, Silva, Gösser és Schlossgold márkájú termékeket.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.