Kilencvenöt kilométer autópályát akar ebben az évben felavatni az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR), amelynek 2016-os költségvetése eléri a 4,23 milliárd lejt, ez nagyjából ugyanannyi, amennyiből tavaly gazdálkodtak.
2016. január 25., 17:042016. január 25., 17:04
2016. január 25., 20:042016. január 25., 20:04
Az összegből 1,73 milliárd lejt sztrádaépítésre különítenek el, 948,8 millió lejt szánnak az országutak javítására, 740,5 millió lejből terelőutakat valósítanak meg, további 145,1 millió lejből pedig hidakat korszerűsítenek.
A CNADNR tájékoztatása szerint idén elkészül a Szászsebes és Torda közötti autópálya hármas és négyes jelzésű, összesen 28,7 kilométeres szakasza, emellett teljes egészében megépítik a Lugos–Déva-sztráda 3-as jelzésű, 21,14 kilométeres részét, és megvalósítanak 37,13 kilométert a 2-es és 4-es jelzésű szakaszból. A hatóság ugyanakkor abban bízik, hogy ebben az évben, „amennyiben sikerül megoldani a környezetvédelmi engedélyeztetési problémákat”, sikerül majd megnyitni a forgalom előtt a Gyalu és Magyarnádas közötti, 8,7 kilométeres sztrádát is.
A CNADNR azt is közölte: 2016 folyamán összesen 467,2 kilométernyi autópálya kapcsán kezdik meg az adminisztratív procedúrát, azaz versenytárgyalást hirdetnek, megrendelik a megvalósíthatósági tanulmányt, illetve aláírják a kivitelezési szerződést. Ebből 169 kilométer sztráda koncesszióban fog elkészülni (a bukaresti, 48 kilométeres körgyűrű, valamint a Craiova és Piteşti közötti 121 kilométeres szakasz), további 198,38 kilométer pedig európai uniós forrásokból épül meg (a Déva és Dombró közötti 71,88 kilométeres, a Szászsebes és Torda közötti 70 kilométeres, valamint az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti 56,5 kilométeres szakasz).
Az autópálya-kezelő társaság tájékoztatása szerint ugyanakkor állami költségvetésből 99,7 kilométer sztrádát valósítanak meg: az észak erdélyi autópálya Berettyószéplak–Bors (60,25 kilométer), Gyalu–Magyarnádas (8,7 kilométer), Magyarnádas–Nádasszentmihály (16,8 kilométer), Aranyosgyéres–Gyalu (0,32 kilométer) és Comarnic–Predeal (10,3 kilométer) közötti részét, valamint egy 3,3 kilométeres szakaszt Bukarest környékén.
Az idei autópálya-építésre kiutalt 1,73 milliárd lejből 563,88 millió lejt az állami büdzséből különítettek el, 698,9 millió lej a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban biztosított vissza nem térítendő támogatás, 374,2 millió lej a 2007–2013-as időszakban adott uniós finanszírozás, 49,27 millió lej nemzetközi pénzintézetektől igényelt hitel, 43,78 millió lej pedig további, ugyancsak vissza nem térítendő külföldi támogatás.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!