2010. augusztus 23., 09:202010. augusztus 23., 09:20
A minimálbérnek a jelenlegi 600 lejről 750 lejre való emelését javasolták a szakszervezetek képviselői pénteken a kormányfővel folytatott megbeszélésen, Emil Boc azonban csak a 640 lejes szintet tartja kivitelezhetőnek. A szakszervezeti vezetők elmondása szerint a tárgyalások ma délután folytatódnak, azt követően, hogy a miniszterelnök egyeztetett a kormánypártokkal.
Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömb elnöke (képünkön balra) azon véleményének adott hangot, hogy a minimálbérnek alacsony szinten való tartása nem más, mint elkendőzött adócsalás. „Ami a bérfejlesztést illeti, két célkitűzést kell teljesíteni: a béralap nem haladhatja meg a 39 milliárd lejt, az alkalmazottak száma pedig az 1,39 milliót.
Következésképpen a bérrács alján elhelyezkedők javára lehet kisebb módosításokat eszközölni. 2011-re azt javasolták, hogy a minimálbér összege 600 lej helyett 640 lej legyen. Azt válaszoltuk, hogy a minimálbér alacsony szinten tartása az elkendőzött adócsalás fenntartását jelenti” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Dumitru Costin kijelentette, hogy a hazai alkalmazottaknak körülbelül egyharmada hivatalosan minimálbérért dolgozik, „ami egyfajta szürke övezet, a pénz egy részét ugyanis borítékban kapják.”
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke (képünkön jobbra) úgy véli, hogy a feketemunka megszüntetése érdekében a minimálbért 750 lejre kellene emelni. „A minimálbér értéke 750–800 lej kellene, hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni a fekete- és a szürkemunkát. Azt tanácsoltuk a kormányfőnek, hogy vegye fontolóra a 750 lejes minimálbért, mivel ez összhangban lenne a kormány és a szakszervezetek 2008-ban kötött megállapodásával” – nyilatkozta Bogdan Hossu.
A szakszervezeti vezető véleménye szerint a jelentős értékű emelésre azért is szükség lenne, hogy 2015-re a minimálbér elérje az átlagkereset 50 százalékát. Ennek érdekében indokolt volna, hogy jövőre a minimálbér szintje az országos átlagfizetés 40 százalékára emelkedjen, ami 860 lejnek felel meg. Az Alfa Kartell elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy 600 lejről 860 lejre nagyon nagy volna az ugrás, ám a 750 lejes minimálbért elérhetőnek tartja.
Hossu kifejtette, hogy a szakszervezetek visszautasították a kormány azon javaslatát, hogy a bérszint aszerint változzon, hogy adott évben a nemzeti jövedelem hány százalékát lehet a béralapra költeni. „Ez egy elfogadhatatlan javaslat, mivel a munkáltatót mentesíti a munkavállalóval szembeni kötelezettségei alól” – szögezte le az Alfa Kartell első embere. A szakszervezetek szeretnék azt is elérni, hogy jövőre a magas jövedelműek bérei legyenek befagyasztva, a kis fizetésű dolgozók pedig kapjanak jelentős értékű emelést.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.