Egyszerű a titka a Romániában is hódító kínai webáruház népszerűségének

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Talán nincs olyan internethasználó, akivel ne jött volna szembe az erőteljesen terjeszkedő, viszonylag új kínai webáruház, a Temu neve vagy hirdetése. A „mindent is” árusító cég nyomulását és sikerét látva utána néztünk a nálunk elérhető kínai webáruházaknak – elsősorban annak, hogy miként lehetnek ilyen olcsók.

Tóth Gödri Iringó

2024. március 04., 09:032024. március 04., 09:03

Ha az ember tetszőlegesen beírja az internet böngészőjének keresőjébe, hogy fülbevaló, drón vagy mondjuk fürdőszobai szőnyeg, a Temu minden esetben ott lesz az első három találat között. És ha a vásárolni vágyó kattint is, kitárul előtte a kínai online üzletek bámulatos világa, ahol „minden is” kapható.

A Temu lekörözhetetlen áraival uralja a piacot, versenytársai szinte esélytelenek mellette.

Megjegyzendő, hogy a kínai e-kereskedelmi vállalat ellen Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal épp a napokban indított vizsgálatot. Ugyanakkor mivel az Európai Parlament Belső Piaci Bizottsága nemrég jóváhagyta az EU Vámkódexének reformját, az ilyen jellegű cégek az EU célkeresztjébe is bekerültek. Bár számos kínai online áruház létezik, mely Romániába és Magyarországra is szállít, úgy tűnik, hogy az ázsiai vállalkozások egyre jobbak (?), hiszen míg pár évvel ezelőtt az AliExpress, az Alibaba, nem is olyan rég pedig a Shine igénybe vétele nyomán is folyamatosan gyűltek a panaszosok, a Temu kapcsán egyelőre nem olyan sok a negatív vásárlói élmény – nagyjából annyi, mint bármely hazai online áruház esetében.

Ráadásul a Temun – amit a környezetvédők egyre agresszívebben támadnak – a vásárlók a saját pénznemükben, azaz árfolyamváltozásoktól függetlenül vásárolhatnak, és 30 lej feletti rendelés esetén ingyenes a házhoz szállítás.

Sőt ha a kiszállítás késik az előzetesen meghatározott intervallumhoz képest, a vevő 25 lejes késedelmi kreditet kap. Továbbá a visszaküldés is ingyenes. A felsorolás láttán nem ok nélkül merül fel a kérdés, hogy ez mégis miként lehetséges. Hogy lehet nyereséges egy ilyen üzlet? Márpedig a helyzet az, hogy egyelőre – legalábbis a 2023-as adatok alapján – nem nyereséges. Az e-kereskedő egyébként a Pinduoduo vállalat tulajdonában van, ami 100 millió dolláros tőkével rendelkezik.

A kezdetek

De ne ugorjunk ennyire előre. Az első nagyágyú a kínai e-kereskedelemben az 1999-ben alapított Alibaba Group volt, melynek a romániai internetező az Alibaba.com nevű webáruházát ismerheti, illetve az Aliexpress.com oldalt, ami főként kínai vállalkozások termékeinek külföldi felhasználók irányába történő értékesítését szolgálja. Pedig a cégnek a hazai, azaz kínai közönséget célzó honlapjai is hatalmas profitot termelnek, például a Taobao.com, ami egy C2C modellen alapszik, azaz a vásárlás fogyasztók között történik – mint nálunk az Olx-en, vagy globálisan az Ebay.com-on: bárki eladhat bárkinek.

A nálunk is jól ismert Alibaba – melynek feldarabolását 2023-ben döntötték el – felhőalapú szolgáltatásokkal, digitális térképezéssel és ételkiszállítással, logisztikával, valamint médiával és szórakoztatással is foglalkozik az e-kereskedelem mellett. A csoport részeként 2010-ben hozták létre az Aliexpress.com-ot, melyet eredetileg egy viszonteladó vállalkozásnak szántak, de végül B2C, azaz a fogyasztókat célzó vállalkozás lett, mely adott ponton például Oroszországban a leglátogatottabb webáruház volt. Illetve amely olyan ügyes fogásokkal is élt, hogy egyre bővítették azon nyelvek számát, amelyen elérhető, így például a spanyol, illetve portugál ajkú Latin-Amerikában is nagyon hamar népszerű lett.

Az Aliexpress nagy előnye volt még elindulásakor a dropshipping jellege, ami ma már szinte természetesnek tűnik a webáruházak esetében, de akkoriban még nem volt magától értetődő.

A dropshipping lényege az, hogy a webáruház a termék gyártója (esetleg forgalmazója) és a vevő közé ékelődik, azaz közvetít, de ő maga nem rendelkezik saját árukészlettel.

Tehát a cég nagyjából az ügyfélszolgálat és a számlázás szerepét vállalja fel, de már az elküldésért is a gyártó/forgalmazó felel.

Galéria

A 2008-ban alapított Shein, melynek hirdetéseivel egy időben tele volt a közösségi média, eredetileg dropshopping, főleg ruhákra szakosodott áruházként indult, de idővel ruhatervezéssel és -gyártással is elkezdett foglalkozni, és elég hamar védjegyvitákba keveredett (például beperelte a Levi Strauss & Co. egy védjegyoltalom alatt álló farmervarrás másolása miatt). A világ 220 országában van jelen, és bár azzal is vádolták a céget, hogy rabszolgamunkával állítja elő termékeit, továbbra is sikeresnek bizonyul.

A kínai webáruházak elsődleges szabálya a sok kicsi sokra megy, ugyanis az eladott termékeken nagyon keveset nyernek

– egyes tippek szerint átlagosan 50 dollárcentet, azaz két-három lejt (a 3 000 lejes drón és az 1 lejes elem között átlagot számolva). A 2022 szeptemberében elindult Temu is nagyjából egy droppshipping áruház, azzal a különbséggel, hogy esetében van egy szállítással foglalkozó partner is.

Egyébként a cég nem aprózta el, a nagyközönség előtt 2023-ban dobbantott először, nem is akárhol, az amerikai Super Bowlon, ahol 14 millió dollárért vásárolt magának reklámhelyet és -időt.

A Kínában a harmadik legnagyobb e-kereskedelmi vállalkozásnak számító Pinduoduo vállalat jelenleg rengeteg pénzt fektet marketingbe, influenszerek kifizetésébe, ajánlásokért adott jutalmakba, reklámokba. Természetesen üstökösszerű érkezését a konkurencia nem nézte, nem nézi jó szemmel, s míg mondjuk Romániában elsősorban „csak” az eMAG, Magyarországon az eMAG és az Alza az ellenfele, addig

globális szinten legfőképp az Amazon jelenti a konkurenciát – aminek a termékei nagy része nem mellesleg szintén Kínából származik.

A különbség az, hogy míg az Amazonhoz egy hosszú folyamat révén jut el a termék – általában egy közvetítő megveszi egy kínai gyárból, elszállítja vízi úton, konténerekben Amerikába vagy épp Európába, ahol bekapcsolódnak további közvetítők a folyamatba –, így az végső ár (amit a vevő fizet a termékért) a gyártó által megszabott árhoz képest 4-5-szörösére nő átlagosan, addig

a Temun keresztül az ember közvetlenül a gyártótól vásárol, és rendelése repülővel érkezik.

A cég 2023-ban 1 milliárd eurót költött légi szállításra, és bár az összeg hatalmas, azt sem szabad elfelejteni, hogy elmúlt években a tengeren történő szállítás ára is megtízszereződött.

Mit kapunk a pénzünkért?

Az interneten százával, ezrével találni videókat, influenszerek, vloggerek bejegyzéseit, melyekben beszámolnak az oldallal kapcsolatos élményeikről, és általánosságban elmondható, hogy minőség tekintetében meglepően pozitívak. Persze arra felhívják a figyelmet, hogy a kisbetűs részleteket el kell olvasni, továbbá általában leszögezik, hogy azokból a hétköznapi termékekből, amelyekből általában nem vásárolunk csúcsminőséget, mert mondhatni fogyóeszközök – a vécékefétől, a zuhanyzófüggönyön és a hajgumin át a házipapucsig –, érdemes itt rendelni, hiszen az ár a töredéke az üzletinek. Továbbá érdemes olyan praktikus termékeket is rendelni, amelyek nálunk nem elérhetőek.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Természetesen vannak, akik épp az utóbbi kapcsán figyelmeztetnek, hogy

nagyon könnyen kontrolvesztetté válhat a nagyon olcsó, praktikusnak tűnő dolgok vásárlása, így sokan a céltudatos vásárlás fontosságát hangsúlyozzák.

Sokaknak az az aggálya, hogy az általuk rendelt termék nem érkezik meg vagy nem azt kapja az ember, amit rendelt. És bár ez nem a kínai webshopok sajátossága, hisz az Amazonnál vagy az eMAG-nál is megesik, a Temu (egyelőre) az ilyen esetekben pénzvisszatérítéssel orvosolja a problémát. A probléma azonban az, hogy amennyiben egy román webáruház nem kártalanítja a vevőt, akkor hamar szembe találja magát az uniós szabályozásokkal és a hatóságokkal, addig ha a Temu egyszer csak felhagy ezzel a jó szokásával, bizony nehezebb lesz „utolérni”.

Ki fizeti a vámot?

Homály fedi, hogy miért nem kell a Temus rendelésekre vámot, áfát fizetni. Amikor az Aliexpress és társai betörtek az európai piacra, az emberek tucatjával rendeltek pár banis tételeket is, beleértve igencsak drágákat, hiszen a szállítás ingyenes volt, vámot, áfát nem kellett fizetni. Ez európai uniós szinten 2021-ben változott meg, azóta minden tétel áfaköteles, de továbbra sem vámköteles 150 euróig. A változás következtében látványos visszaesett az európai rendelések száma, sokáig a szabályozás sem volt világos a fogyasztók számára. Ám a cégek hamar reagáltak, és a legtöbb webshop létrehozott valamelyik (kelet-)európai országban egy lerakatot és onnan küldik a megrendelt terméket a vásárlóhoz, akinek így nem kell pluszköltséget fizetnie. A Temu szabályzatában az szerepel, hogy európai szállítás esetén felmerülhetnek vámköltségek a nagyobb tételek esetén, de nagyobb tételt – melynek értéke 150 euró felett van – szinte nem is találni a honlapon. Az áfa kifizetését feltehetőn a cég vállalja át a vevőtől valamilyen módon, magyarán

a felhasználó a kisebb tételek esetében semmilyen pluszköltséget nem fizet a rendelései Romániába érkezése nyomán.

Helyi termék kontra kínai

Természetesen a környezetvédelmi aggályokat sem szabad elfeledni, illetve sokak számára visszás az is, hogy ha valaki kínai webshopról vásárol, akkor nem helyi vállalkozót támogat.

Azok megnyugtatására, akik Kínából vásárolnak, le kell szögezni, hogy a legtöbb hazai online és offline boltban is kínai termékek kaphatóak – attól, hogy drágábbak, nem feltétlenül minőségibbek vagy környezetbarátabbak, csak több „kézen” áthaladtak.

Ennek ellenére tény, hogy ha pár lejjel drágábban egy hazai cégtől vásárolunk valamit, akkor segítjük a hazai gazdaságot is (a kínai mellett). Igazán hazai és igazán környezetbarát természetesen csak egy-egy helyi termék lehet, aminek gyártója, készítője ki is emeli ezt, de egyúttal az is tény, hogy a környezetvédők minden törekvése ellenére ez csak a piac egy vékony szeletét jelenti, jelentheti.

És miként állunk a biztonsággal?

Manapság kiemelkedően fontos kérdés az adatvédelem, aminek kapcsán a neves kínai webshopok azt ígérik, hogy vigyáznak az adatainkra, azokat nem adják ki másnak. Ebben természetesen nem lehetünk biztosak – de nem feltétlenül azért, mert kínaiak, hanem mert a Facebook Marketplace-től, a Booking szállásközvetítő portálon át a román kórházak rendszeréig nap mint nap feltörnek hackerek adatbázisokat, és ellopnak adatokat. Bizonyos cselek tudnak segíteni a védekezésben: például egyszer használatos virtuális bankkártya használata, esetleg egy olyan közvetítő igénybevétele, mint a Paypal, továbbá hogy ne a saját lakcímünkre, hanem például munkahelyünk portájára rendeljük a csomagot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 14., csütörtök

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák

Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák
2024. november 14., csütörtök

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban

A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban
2024. november 14., csütörtök

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét

A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét
2024. november 14., csütörtök

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu
2024. november 14., csütörtök

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve

Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve
2024. november 14., csütörtök

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben

A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben
2024. november 13., szerda

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja

Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja
2024. november 13., szerda

Románia napról napra drágábban jut hitelhez

Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.

Románia napról napra drágábban jut hitelhez
2024. november 13., szerda

Hogyan lehet 101 százalékos egy ország földgáztározóinak a telítettsége?

Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.

Hogyan lehet 101 százalékos egy ország földgáztározóinak a telítettsége?
2024. november 13., szerda

Mezőgazdaság: Románia a tíz legnagyobb termelő között az EU-ban

Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.

Mezőgazdaság: Románia a tíz legnagyobb termelő között az EU-ban