Helyrerázódhat jövőre a megzuhant gazdaság

Változik a trend. Az idei gazdasági zsugorodást jövőre növekedés váltja fel •  Fotó: Pixabay.com

Változik a trend. Az idei gazdasági zsugorodást jövőre növekedés váltja fel

Fotó: Pixabay.com

Az idei rossz évet kompenzálhatja a 2021-es gazdasági növekedés, de a koronavírus-járvány második hulláma megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét. Vagyis a V alakú változat helyett az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 22., 08:262020. május 22., 08:26

2020. május 22., 08:272020. május 22., 08:27

A kommunizmus bukása óta eltelt több mint harminc év legnagyobb recesszióját okozhatja a koronavírus-világjárvány által okozott egészségügyi válság a közép-kelet-európai országokban – kongatja meg a vészharangot a Bloomberg hírügynökség elemzése. Mint a cikk szerzője emlékeztet, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő országokban nem okozott rekordszámú halálesetet a Covid-19, de a gyárak és boltok bezárása, a vállalatok jövedelmének zsugorodása és a munkanélküliségi ráta megugrása lesújtott rájuk.

Lengyelországban lassult a gazdasági növekedés, Magyarországon felére esett vissza a tavalyi év végéhez mérten. Zsugorodott Csehország és Szlovákia gazdasága is, miközben – a várakozások ellenére – Románia és Bulgária határértéken maradt.

„Magyarország és Lengyelország könnyebben megúszta, de nem túl bátorító a bruttó hazai termék (GDP) szerényebb csökkenése, mivel a januári és februári erőteljes adatok részben kompenzálták a márciusi összeomlást” – idézi az elemzés Liam Peach közgazdászt. Ami a vállalatokat illeti, a legnagyobb cseh cég, a Škoda Auto termelése egy hónapnyi bezárás alatt 100 ezer gépkocsival esett vissza, és az idei év első három hónapjában negyedével csökkentek az értékesítések is az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők kitérnek a Škoda nagy riválisára, a Dacia–Renault Romániára is, amely máris kezd magához térni a Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából érkező megrendeléseknek köszönhetően.

Nem mindenki borúlátó

Idézet
Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Románia elkerüli a recessziót. A mi forgatókönyvünk szerint a 2020–2022-es időszakban a román gazdaság éves átlagban 2,5 százalékkal fog bővülni”

– nyilatkozta eközben a Bloombergnek Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank közgazdásza.

Nem borúlátó Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza sem, meglátása szerint az Európai Unió keleti tagállamai gazdasági növekedésének üteme meg fogja haladni a nyugati országokét a pandémia lecsengését követően.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Eltérő trendek

A Bloomberg összeállítása a Capital Economic független gazdasági kutatóintézet adataira alapoz és az Európai Bizottság prognózisát veszi figyelembe – emlékeztetett a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mint részletezte,

a kelet-európai országokban az első negyedévben átlagosan 1,1 százalékos volt a gazdasági visszaesés, az eurózóna 19 tagállamában pedig ennél lényegesebb nagyobb arányban, 3,8 százalékkal esett vissza a GDP.

A visszaesés a kelet-európai térségben is differenciáltan jelentkezett. Romániában és Bulgáriában nem volt csökkenés, sőt enyhe, 0,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év első negyedévéhez képest. Közben Magyarországon és Lengyelországban kismértékben visszaesett a gazdaság, Csehországban és Szlovákiában már erőteljesebb volt a recesszió. A vizsgált hat kelet-európai országból csak Szlovákia tagja az eurózónának.

Bár az elemzésből ez nem derül ki egyértelműen, Králik Lóránd szerint a térségben

a gazdasági visszaesés kimutathatóan összefügg az országok intrakommunitáris, vagyis európai uniós tagországokkal folytatott kereskedelmével.

Ahol nyitottabb a gazdaság, nagyobb a függőség az import-exporttól, az Unión belüli tranzakcióktól, ott nagyobb a gazdasági visszaesés is. Ez történt a cseheknél és a szlovákoknál.

De az elemző is hangsúlyozta, pontosabb képet a visszaesés mértékéről június 31. után kaphatunk, amikor a második negyedévet is lezárják, és erőteljesebben jelentkezik a járvány hatása. Az Európai Bizottság becslése szerint azonban a nyugati tagállamokban nagyobb lesz a recesszió mértéke, mint a kelet-európai régiós átlag. A gazdasági csökkenés valószínű legkevésbé Lengyelországot érinti majd, amely a térségben a legnagyobb, és az import-export függőségnek is kevésbé kitett. A kisebb, tízmilliónál kevesebb lakossal rendelkező, a kivitel-behozataltól nagymértékben függő országok sérülékenyebbek – húzta alá a szakértő.

V vagy U?

Felvetésünkre, hogy a jelenlegi prognózisok alapján jövőre nagy gazdasági fellendülést várnak, az úgynevezett V alakú előrejelzést veszik figyelembe, Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy a közgazdászok, elemzők hétféle forgatókönyvet dolgoztak ki már márciusban arra vonatkozóan, miként hat a koronavírus-járvány a gazdaságra.

Ebből a V alakú a legoptimistább, a „visszapattanásos” változat, amikor azzal számolnak, hogy 2021-ben minden baj elmúlik, és hatalmas gazdasági növekedés lesz.

Ez alapján terveznek, így arra számítanak, hogy jövő évben az európai uniós átlag növekedése 6 százalékos lesz. Az elemző szerint ettől lényegesen el fog maradni a romániai növekedés, egyrészt azért, mert a csökkenés mértéke is kisebb, tehát a gazdaságnak nem olyan mélyről kell „visszapattannia”.

Ugyanakkor az országban belső gazdaságszerkezeti gondok is vannak. Amint a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetői az elmúlt években folyamatosan jelezték, az eddigi gazdasági növekedést a fogyasztás generálta, ez lökte Romániát több éven keresztül az európai lista élére ezen a téren. A fogyasztásalapú növekedés azonban már kifulladt, ezért is lesz kisebb mértékű a növekedés. Azonkívül az állami költségvetési egyensúllyal is komoly gondok vannak, ezt a választások után kezelni kell – hangsúlyozta Králik, aki szerint bármilyen jellegű adóhoz lesz kénytelen nyúlni a kormány, az mindenképpen vissza fog hatni a fogyasztásra.

Idézet
Az adóemelés visszafogja a fogyasztást, az pedig mérsékli a gazdasági növekedést”

– összegezte a szakértő. Hozzátette: a Transilvania Bank vezető közgazdásza ezért prognosztizál a jövő évre 2,5 százalékos növekedést Romániában, az uniós 6 százalékos átlaggal szemben.

Králik Lóránd ugyanakkor aláhúzta, ez a becslés a hétféle forgatókönyv közül a legoptimistábbat veszi figyelembe, még nem biztos, hogy ez a szcenárió fog megvalósulni. Még semmit nem tudunk a koronavírus-járvány második hullámáról, az megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét, a V alakú visszapattanós változat helyett, az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. január 04., szombat

Továbbra is veszteséges a Romaero román állami repülőgépgyártó

Közel 25 millió lejes veszteséget könyvelt el 2024 első hat hónapjában a Romaero, a polgári és katonai utasszállító és teherszállító repülőgépek gyártására, szolgáltatásaira, valamint kutatás-fejlesztésére szakosodott román állami tulajdonú vállalat.

Továbbra is veszteséges a Romaero román állami repülőgépgyártó
2025. január 04., szombat

Rekordot döntött, de még mindig igen alacsony a kötelező lakásbiztosítással rendelkező otthonok aránya

Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.

Rekordot döntött, de még mindig igen alacsony a kötelező lakásbiztosítással rendelkező otthonok aránya
2025. január 03., péntek

Idén is 100 ezer külföldi munkavállaló érkezhet

A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.

Idén is 100 ezer külföldi munkavállaló érkezhet
2025. január 03., péntek

„Takarékoskodjatok!” A megszorítások csak a kezdet elemzők, munkáltatók szerint

Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.

„Takarékoskodjatok!” A megszorítások csak a kezdet elemzők, munkáltatók szerint
2025. január 02., csütörtök

Agrometeorológia: tartós hidegre lenne szükség a kártevők számának csökkenéséhez

Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.

Agrometeorológia: tartós hidegre lenne szükség a kártevők számának csökkenéséhez
2025. január 02., csütörtök

Bár még nincs gond, sok a bizonytalansági tényező az orosz gáz ukrajnai tranzitjának leállítása után

Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.

Bár még nincs gond, sok a bizonytalansági tényező az orosz gáz ukrajnai tranzitjának leállítása után
2025. január 01., szerda

Üzemanyag-drágulás: 8-10 lejjel kerül többe a teletank

Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.

Üzemanyag-drágulás: 8-10 lejjel kerül többe a teletank
2025. január 01., szerda

Drágulással, kedvezmények megvonásával indult az új év

Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.

Drágulással, kedvezmények megvonásával indult az új év
2024. december 31., kedd

Sokadjára elhalasztották a radiátoros hőmennyiségmérő kötelező beszerelési határidejét

Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.

Sokadjára elhalasztották a radiátoros hőmennyiségmérő kötelező beszerelési határidejét
2024. december 31., kedd

Görcsös politikai ellenállásba ütközik a magyar energiacég romániai bevásárlása, holott a fogyasztók jól járhatnak vele

Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.

Görcsös politikai ellenállásba ütközik a magyar energiacég romániai bevásárlása, holott a fogyasztók jól járhatnak vele