Fotó: Agerpres
2009. július 08., 09:452009. július 08., 09:45
Ezt az Európai Bizottság javasolta a miniszteri tanácsnak. Mint várható volt, lényegében vita nélkül döntöttek arról is, hogy Lengyelország és Lettország 2012-ig, Magyarország és Litvánia 2011-ig kapjon haladékot a hiány rendezésére, míg az euróövezeti tag Máltának már jövőre rendeznie kell deficitjét. A bizottsági javaslat szerint az új határidők figyelembe veszik a költségvetés kiinduló helyzetét és az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban álló mozgásteret, a gazdasági kilátásokat, a makrogazdasági egyensúlyhiányt és a finanszírozási feltételeket.
Lengyelország, Románia, Litvánia és Lettország esetében új eljárásról van szó, mert államháztartási hiányuk várhatóan tartósan túllépi a hazai össztermékhez viszonyított 3 százalékos szintet. Lengyelországban 6,6 százalékos, Litvániában 5,4 százalékos, Romániában 5,1 százalékos, Lettországban 11,1 százalékos deficitet vár a GDP-hez képest idén az Európai Bizottság, és úgy becsüli, hogy ezeknek az országoknak az államháztartási hiánya jövőre még csak nőni fog.
Az EU-ban összesen tizenegy ország ellen folyik már eljárás a túlzott hiány miatt: az említettek mellett Írország, Görögország, Franciaország, Spanyolország, Málta és Nagy-Britannia is túl nagy deficittel küzd Brüsszel megítélése szerint.
Végérvényesen jóváhagyták tegnap az Európai Unió tagországai azt a közel négymilliárd euró értékű energetikai beruházási listát, amely elsősorban a gáz- és elektromos rendszerek összeköttetését támogatja az Unióban. A pénzügyminiszterek találkozóján vita nélkül véglegesített döntés szerint a programba beépül az Európai Parlament – még a júniusi választások előtt megszavazott– összes módosítása. Az idei és a jövő évre vonatkozó támogatási javaslat alapján konkrét – többnyire legalább két tagországot érintő – projekteket támogatnak, gyakorlatilag el nem költött pénzekből.
Több beruházás Magyarországot és Romániát is érinti, köztük a Nabucco nemzetközi gázvezeték-beruházás összesen 200 millió eurós finanszírozása. Emellett a magyar–román gázvezeték-összeköttetést célzó programra 30 millió eurós uniós hozzájárulás szerepel. Részt vesz az EU olyan beruházások finanszírozásában is, amelyek lehetővé teszik a gázvezetékeken belül a szállítási irány megfordítását.
Nem alakult ki egyetértés az Európai Unió közös pénzt használó tagországainak pénzügyminiszterei között hétfőn arról, hogy az övezet képviselete csökkenjen egyetlen szavazatra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) most tárgyalt reformjával. Jóllehet Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke, valamint Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse az egységes képviselet mellett érvelt a brüsszeli ülésen, több tagállam, például Franciaország elutasította azt.
Az uniós illetékesek – részben nemzetközi nyomásra – azért javasolják a jelenlegi magas európai képviselet csökkentését a 24 fős igazgatótanácsban, hogy ott nagyobb reprezentáció jusson a feltörekvő nagy gazdaságoknak. Elismerte ugyanakkor a nap folyamán korábban José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, hogy az EU-tagországok „még nem készek” arra, hogy egyetlen képviselőre csökkentsék jelenlétüket. Az euróövezeti miniszterek hétfői megbeszélésén Almunia megismételte a brüszszeli bizottság azon megállapítását, hogy már látszanak a fellendülés első jelei a zónában, de még nem lehet tudni, mikor lesz túl az Unió a válság nehezén. Juncker is úgy fogalmazott, hogy a mutatók szerint a legrosszabbat az Unió már átvészelte, ugyanakkor még nem lehet tudni, mikor tudják megkezdeni a tartós fellendülést célzó kivezető stratégiát.
Ismét figyelmeztettek az uniós illetékesek a szociális válság megelőzésének fontosságára és a munkanélküliség tartóssága jelentette társadalmi veszélyekre is. Kitértek arra a javaslatra, hogy tekintettel a válságra, enyhítsék a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket. Ám nem született döntés a kérdésben, mert a tagállamok ebben sem bizonyultak egységesnek.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.