2010. december 14., 10:302010. december 14., 10:30
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) helyzetértékelése szerint a közös valutarendszer megtartása végett Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban 15 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben vissza kellene fogni a fogyasztási kiadásokat.
Ez nagyobb fogyasztási visszaesés lenne, mint amekkorát a II. világháború idején Nagy-Britanniában mértek, a brit fogyasztási kiadások ugyanis a háború éveiben 14 százalékkal csökkentek – áll a CEBR tanulmányában, amely nyíltan kétségbe vonja az euróövezet túlélési képességét. Az elemzés szerzői szerint az általuk elengedhetetlennek tartott drasztikus fogyasztáscsökkentés mellett a valutaunió fennmaradásához szükség van arra is, hogy Németország – a legnagyobb euróövezeti gazdaság – legalább négy éven keresztül évente 3 százaléknál gyorsabb növekedést érjen el. Ezenkívül létre kell hozni egy olyan méretű európai pénzügyi mentőalapot is, amely elégséges lenne Spanyolország és Olaszország kisegítésére szükség esetén.
A CEBR szakértői emellett szükségesnek tartják egy olyan rendszer megalkotását is, amely ellenőrzési lehetőséget adna az EU-nak a gyengébb helyzetű országok gazdaságpolitikája felett, és a cég szerint ezt külön szerződésben kell rögzíteni. A ház szerint emellett a gyenge lábakon álló eurótagállamokban a kormányzati kiadásokat is meredeken, a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 10 százalékának megfelelő mértékben kellene csökkenteni. A szerzők mindazonáltal „valószínűtlennek” nevezték, hogy mindezt egyszerre el lehessen fogadtatni.
„A modernkori történelemben nincs példa olyan mértékű békeidőbeli életszínvonal-csökkenésre, amelyre ahhoz lenne szükség, hogy az euró jelenlegi formájában fennmaradhasson, az (ehhez) szükséges kiadáscsökkentéseket eddig csak háborús időszakokban sikerült elérni” – áll az elemzésben. Ezért a CEBR szakértői „legjobb esetben is” 1:5 – vagyis 20 százalék – esélyt látnak arra, hogy az euróövezet a mostani keretek között fennmarad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok