Átlépte csütörtökön a 4,5 lej/eurós pszichológiai küszöböt az árfolyam: már a reggeli órákban efölötti értéken zajlottak a tranzakciók a bankközi piacon, majd a Román Nemzeti Bank (BNR) is 4,5 lejes referencia-árfolyamot közölt ki az egységes európai fizetőeszközre.
2016. május 05., 19:422016. május 05., 19:42
Előző nap 4,49 lej/eurón állt a hivatalos árfolyam. A mostani szint kéthavi mélypontot jelent, február óta nem volt ilyen gyenge a román deviza az euróhoz képest.
A gazdasági elemzők egyébként számítottak arra, hogy 4,5 lej/euró fölé kúszik az árfolyam, és azt sem zárják ki, hogy az elkövetkező időszakban enyhén 4,51 fölé emelkedik. „A globális szintű kockázat és a belföldi félelmek miatt folytatódik a lej leértékelődése, talán egészen 4,53 lej/euróig kúszhat az árfolyam az elkövetkező hetekben” – mutatnak rá jelentésükben az ING bank elemzői. Mint ismeretes, a belföldi aggodalmakat főként a május 13-án hatályba lépő hitelcseretörvény, illetve a választási évben várható túlköltekezés szítja.
Az elemzők ugyanakkor egyelőre nem vártak változást a monetáris politikában, sejtésük pedig beigazolódott: a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa csütörtöki ülésén úgy döntött, 1,75 százalékon tartja az alapkamatot, mint ahogy a bankok kötelező tartalékrátáját is a korábban megállapított szinten – a lej esetében 8 százalékon, a valutáknál pedig 12 százalékon – tartotta. A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor elemezte és elfogadta a negyedéves inflációs jelentést, amit egy május 10-ei sajtótájékoztatón hoznak majd nyilvánosságra – tájékoztatott a központi pénzintézet.
Mint ismeretes, az idei év első monetáris politikáról szóló ülésén a jegybank igazgatótanácsa meglepő döntést hozott, amikor a valutaalapú passzívák kötelező tartalékrátáját 14 százalékról 12 százalékra csökkentette. A BNR monetáris politikája 2015 május óta van stand-by-ban, a jegybank akkor csökkentette a történelmi minimumnak számító 1,75 százalékos szintre az alapkamatot, és 8 százalékra a lejalapú passzívák kötelező tartalékrátáját. A valutaalapú passzívák kötelező tartalékrátája tavaly 14 százalékon állt.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!