Átlépte csütörtökön a 4,5 lej/eurós pszichológiai küszöböt az árfolyam: már a reggeli órákban efölötti értéken zajlottak a tranzakciók a bankközi piacon, majd a Román Nemzeti Bank (BNR) is 4,5 lejes referencia-árfolyamot közölt ki az egységes európai fizetőeszközre.
2016. május 05., 19:422016. május 05., 19:42
Előző nap 4,49 lej/eurón állt a hivatalos árfolyam. A mostani szint kéthavi mélypontot jelent, február óta nem volt ilyen gyenge a román deviza az euróhoz képest.
A gazdasági elemzők egyébként számítottak arra, hogy 4,5 lej/euró fölé kúszik az árfolyam, és azt sem zárják ki, hogy az elkövetkező időszakban enyhén 4,51 fölé emelkedik. „A globális szintű kockázat és a belföldi félelmek miatt folytatódik a lej leértékelődése, talán egészen 4,53 lej/euróig kúszhat az árfolyam az elkövetkező hetekben” – mutatnak rá jelentésükben az ING bank elemzői. Mint ismeretes, a belföldi aggodalmakat főként a május 13-án hatályba lépő hitelcseretörvény, illetve a választási évben várható túlköltekezés szítja.
Az elemzők ugyanakkor egyelőre nem vártak változást a monetáris politikában, sejtésük pedig beigazolódott: a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa csütörtöki ülésén úgy döntött, 1,75 százalékon tartja az alapkamatot, mint ahogy a bankok kötelező tartalékrátáját is a korábban megállapított szinten – a lej esetében 8 százalékon, a valutáknál pedig 12 százalékon – tartotta. A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor elemezte és elfogadta a negyedéves inflációs jelentést, amit egy május 10-ei sajtótájékoztatón hoznak majd nyilvánosságra – tájékoztatott a központi pénzintézet.
Mint ismeretes, az idei év első monetáris politikáról szóló ülésén a jegybank igazgatótanácsa meglepő döntést hozott, amikor a valutaalapú passzívák kötelező tartalékrátáját 14 százalékról 12 százalékra csökkentette. A BNR monetáris politikája 2015 május óta van stand-by-ban, a jegybank akkor csökkentette a történelmi minimumnak számító 1,75 százalékos szintre az alapkamatot, és 8 százalékra a lejalapú passzívák kötelező tartalékrátáját. A valutaalapú passzívák kötelező tartalékrátája tavaly 14 százalékon állt.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!