Fotó: Pixabay.com
Szkeptikusak a Krónika által megszólaltatott szakértők a kormány azon terve kapcsán, miszerint egyetlen gazdasági törvénykönyvbe sűrítene minden gazdasági, pénzügyi és adóügyi jogszabályt.
2018. június 05., 10:232018. június 05., 10:23
Valóban szükség lenne egy gazdasági törvénykönyvre, hogy az adófizetőknek ne több helyről kelljen kikeresniük a vonatkozó jogszabályokat, ám ennél sokkal fontosabb, hogy ne módosítsák folyamatosan ezeket – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megszólaltatott szakértők. Szkeptikusan viszonyultak ugyanakkor ahhoz, hogy egy ilyen átfogó törvénykönyv belátható időn belül, alkalmazható változatban elkészül.
Azt, hogy pontosan mikorra akarja véglegesíteni a jogszabálypakettet a kormány, egyelőre nem tudni, annyit viszont máris bizonyos, hogy
Mindezt a napokban Viorica Dăncilă miniszterelnök jelentette be, mondván, hogy a tervezett dokumentum magába foglalja majd az adótörvénykönyvet, az adóeljárási törvénykönyvet, a gazdasági társaságok létesítéséről szóló törvényt, az adócsalásról szóló jogszabályt és egyéb, a gazdaság területéhez kapcsolódó törvényeket. „A romániai üzleti szférának világos, összefüggő és kiszámítható törvényi keretre van szüksége.
– szögezte le Dăncilă. Jelezte egyúttal, hogy mielőtt a dokumentumot elküldenék jóváhagyásra a parlamentnek, egyeztetni fognak arról a munkáltatókkal, az üzleti szféra és a szakszervezetek képviselőivel és az érintett civil szervezetekkel.
ilyen körülmények között ugyanis ahogy elkészül, épp a kormány nyúl majd hozzá, és módosítja" – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az alsóház pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, a közigazgatási törvénykönyv véglegesítése is húzódik, és félő, ha a gazdasági törvénykönyvet elsietik, „saláta” lesz belőle.
Erdei-Dolóczki István
„Az adótörvénykönyvet, és az adóeljárási törvénykönyvet is állandóan módosítják” - mutatott rá a szatmári politikus, hangsúlyozva, hogy azért ő valamennyire megengedő ezekkel a változtatásokkal. „Ha valami nem működik, nem jó, nincs más megoldás, módosítani kell. Románia 28 éve gyakorolja a demokráciát, nem lehet elvárni egy első osztályos tanulótól, hogy ugyanolyan folyékonyan olvasson, mint egy tizedikes” - vallja Erdei-Dolóczki István.
Példaként azt hozta fel, hogy a kormány az elmúlt év végén létrehozta a kis- és közepes vállalkozások garancialapját, vagyis, ha hiteleket vesznek fel, az állam azért garanciát vállal, ám még mindig nem lehet alkalmazni, mert nincs módszertan, holott azt harminc nap alatt, tehát legkésőbb január végére kellett volna kidolgozni. „Ez a hozzáállás jellemzi az államapparátust” - összegzett a képviselő.
Egyértelmű, hogy minél átláthatóbb, és stabilabb a törvénykezés, annál jobban működik a gazdaság, hiszen az üzletembereknek nem az újabb és újabb jogszabály-módosításokat kell figyeljniük, hanem összpontosíthatnak a vállalkozás szakmai részére - fogalmazta meg hasonlóképpen kérdésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Édler András
Fotó: Kocsis B. János
Leszögezte egyúttal, hogy
arról, hogy milyen törvények léteznek a témában, és azok hol találhatók meg. „Ennél sokkal fontosabb lenne a stabilitás, hiszen az elmúlt két évben – de azelőtt is – folyamatosan módosítottak. A gazdasági törvénykönyvnek akkor lenne igazán értelme, ha egy origó lenne, és szavatolnák, hogy azt nem módosítják. Különben csak a meglevő törvényeket foglalják össze, mutatva, hogy valamit dolgoznak” – sommázott a kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!