HIRDETÉS
A székelyföldi „terjeszkedésre” készül a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programját lebonyolító Pro Economica Alapítvány.
Kozma Mónika, az alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója a Sepsiszentgyörgyön megszervezett Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) vándorgyűlésén tartott előadásában kifejtette, elkezdték a székelyföldi nagyobb beruházások előkészítését.
A három – Kovászna, Hargita és Maros – megyére kiterjedő program során nemcsak kis összegű támogatásokra, hanem nagyobb beruházásokra is igyekeznek forrásokat biztosítani.
Azonosították azt a négy legígéretesebb területet, ahová érdemes ma beruházni a Székelyföldön: a mezőgazdaság, a fa- és erdőgazdálkodás, a turizmus, és a piaci versenyképességet biztosító emberi erőforrás fejlesztése. Kozma Mónika kifejtette,
a mezőgazdaság kiemelten fontos ágazat, a minőségi élelmiszer megtermelése a cél.
A Székelyföldre a kis családi, háztáji gazdálkodások jellemzők, ezért a mezőgazdasági integrátorok létrehozását tartják fontosnak, amelyek tevékenységébe több száz beszállító tudna bekapcsolódni. Ugyanakkor a szövetkezeti rendszer kialakítását is támogatják, bár ennek rossz történelmi íze van, de a jövőben megkerülhetetlen lesz. A kis összegű támogatásokkal a családi gazdálkodásokat erősítik meg, értékláncok létrehozását szorgalmazzák, azt vizsgálva, hogy a gazdasági erőtérben például a tojás miként jut el a feldolgozott késztermékig, ebbe mennyi beszállítót, hozzáadott értéket lehet bevonni. A fa- és erdőgazdálkodáson belül az erdőalap létrehozása lenne a „legüdvösebb”, bár ez nagyon bonyolult – mondta Kozma Mónika. Ugyanakkor hangsúlyt fektetnek az erdei bogyós gyümölcsök hasznosítására, hiszen jelenleg törvényes keretek között ennek mintegy 5 százaléka kerül a piacra, miközben óriási a kereslet.
A turizmuson belül az épített örökség felújítását tartják fontosnak, a gasztro- és borturizmus fellendítésére Magyarországról lehetne behozni tudást, másrészt hatalmas a Székelyföld egészség- és ökoturizmus-potenciálja. A humánerőforrás témakörben a vállalkozók bevonásával a duális szakképzésben és célzott ösztöndíjprogramokban gondolkodnak. Kozma Mónika elmondta, a de minimis jellegű kis összegű, vissza nem térítendő támogatások mellett igyekeznek kidolgozni egy olyan programot, amely a felvett hitelek kamattámogatását teszi lehetővé, vizsgálják ennek a jogi lehetőségeit.
Az alapítvány ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy
Maros megyében, a Mezőségen már lebonyolították a szórványközösség támogatását célzó programot, 495 támogatási szerződést írtak alá.
Ennek tanulságait levonva rámutatott, hogy melyek lehetnek a program előnyei a pályázóknak, a befogadó államnak és a támogatást nyújtó államnak. Hangsúlyozta, a pályázók az egyszerűséget, a közérthetőséget értékelték, a magánszemélyeknek és a vállalkozóknak is egyszerűsített online pályázati lapot kell kitölteniük magyar nyelven, igyekeznek a törvényi keretek között lerövidíteni a pályázás folyamatát, minimális dokumentációt kérve.
A befogadó állam előnyeire kitérve Kozma Mónika emlékeztetett, hogy a program indulásakor erős volt az ellenállás a román politikum részéről, aminek az volt az alapja, hogy két EU-s tagállam között nincs szükség támogatási rendszerre. Ugyanakkor a mezőségi program lebonyolítása során több előnyre is fény derült. Például azzal, hogy adóigazolásokat kértek, Maros megyében abban a néhány hétben igazolhatóan ugrásszerűen megnőtt a befizetett adó értéke, vagyis a román állam beszedte az adóit, ugyanakkor a lebonyolított program után mintegy ötmillió lej körüli áfával gazdagodott. A pályázók 70 százaléka Maros megyei vagy Maros megyében képviselettel rendelkező cégtől vásárolt a támogatási pénzből, tehát a lecsapódó profit is helyben maradt.
– vázolta a támogatást nyújtó állam előnyeit Kozma Mónika.
Amint arról korábban írtunk, a Pro Economica Alapítvány egy évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával jött létre, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztő programot lebonyolítsa. Abból indultak ki, hogy jó gazdasági körülményeket kell teremteni, hogy a Romániában élő magyar közösségek a szülőföldjükön jobban boldoguljanak, ezért az egyes térségek gazdasági potenciálját felmérve átfogó gazdasági- társadalmi elemzést készítettek. Erre épült rá a Kós Károly terv, amelynek alapja, hogy összegezi a romániai magyarlakta területek természeti kincseit, emberi erőforrásait, tőkefelhalmozási lehetőségeit, hogy ezek koncentráltabb felhasználásával lehessen fejlődést elérni – összegezte Kozma Mónika.
