A válság első jelei. Mintegy 30 százalékkal visszaestek a lakás- és telekértékesítések, ez a forgatókönyv pedig vészesen hasonlít a tíz évvel ezelőtti történésekhez.
Egyáltalán nem fényesek a román gazdaság kilátásai – vallják egybehangzóan az elemzők, akik között olyan is akad, aki szerint már jövőre recesszióba kerülhet az ország. Ehhez belföldi és nemzetközi tényezők egyaránt hozzájárulhatnak.
2018. november 24., 10:042018. november 24., 10:04
A román gazdaság már jövőre recesszióba kerülhet – jelentette ki egy bukaresti konferencián Dan Bucşa, az Unicredit Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza, felhívva a figyelmet arra, hogy
A gazdasági elemző szerint nehezen elképzelhető, hogy Romániára ne legyen hatással a világgazdaság lassulása, hiszen a térség országaiban már hasonló trendeket tapasztalhatunk. „Gondolnunk kell arra is, hogy miből fog gyarapodni Románia a jövő év második felétől vagy 2020-tól. Ha az export gyengébben alakul, a fogyasztás túlságosan is az állami kiadásokra támaszkodik, és már nemigen van hová növelni a kiadásokat, elég erős annak a kockázata, hogy Románia recesszióba kerüljön. Ami ugyebár azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben visszaesést regisztrálnak” – hangsúlyozta Bucşa.
Meglátása szerint ugyanakkor
Mint kifejtette, a fizetés- és nyugdíjemelések nem tarthatók fenn, amíg az adóbegyűjtés „siralmas”, ráadásul – tette hozzá –, az a tény, hogy Románia nem hívja le a rendelkezésére álló európai uniós forrásokat, nagyobb kamatokat jelent a nemzeti deviza esetében.
Az elemző beszélt arról is, hogy amikor a kormányzati illetékesekkel egyeztetnek, akkor papíron nagyon jó intézkedéseket mutogatnak, ám ezek közül „rendkívül kevés, hogy ne csak egyet mondjak” valósul meg igazából. „Beruházásokra van szükség, a fizetéseket összhangba kell hozni a termelékenységgel, le kell hívni az európai uniós forrásokat” – tanácsolta az Unicredit vezető közgazdásza.
Dan Bucşa szerint különben az ingatlanpiacon felmerülő gondok azt jelzik, hogy „a dolgok nem jó irányba tartanak”. Kijelentésével arra utalt, hogy már a nyáron mintegy 30 százalékkal visszaestek a lakás- és telekértékesítések, ez a forgatókönyv pedig vészesen hasonlít a tíz évvel ezelőtti történésekhez, amelyek oda vezettek, hogy Románia súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került. „És a dolgok súlyosabbak, mint amilyennek tűnnek: a befektetők elkerülik az országunkat, nő az állami adósság, az állami költségvetést pedig a futószalagon megemelt fizetések gyengítik” – ábrázolta a nem túl fényes valóságot az elemző.
Véleményével pedig nincs egyedül. Florian Libocor, a BRD vezető közgazdásza a Hotnews.ro portálnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a 2019-es lesz a növekedés utolsó éve, utána visszaesés következik. Iancu Guda elemző a Digi 24 hírtelevíziónak számokkal illusztrálta a gondok nagyságát.
– kongatta meg a vészharangot a szakember.
A lakosság zsebe fogja a leginkább megérezni a történéseket – vélekedik Dragoş Cabat elemző. Mint kiemelte, miközben a gazdasági növekedés első periódusában a polgárok nem érezték azt, hogy érzékelhetően nőtt volna az életszínvonal, a recesszió idején elég erősen megtapasztalják majd a gazdaság visszaesését.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!