Fotó: Agerpres
2010. április 22., 09:402010. április 22., 09:40
A tárgyalások célja, hogy lehetővé tegyék Athén gyors hitelhez jutását, ha erre szükség lesz, mert adósságszolgálatát piaci kölcsönökkel esetleg már nem tudja finanszírozni. Az egyeztetéseken rögzítik azt is, hogy a nemzetközi szervezetek milyen konszolidációs lépéseket látnak szükségesnek Görögország részéről a következő két-három évben.
A görög fél egyelőre csak a feltételeket hallgatja meg, hivatalosan még nem kérte a hitelt, amely az első évben 30 milliárd euró lehet az euróövezeti tagok és 10–15 milliárd euró az IMF részéről. Ha Görögország végül az intézményi hitel felvétele mellett dönt, ez lehet a legnagyobb állami megsegítési akció. Görögország azonban választhatja azt is, hogy nem kér az IMF és az EU pénzéből, és továbbra is csak a nemzetközi hitelpiacon próbál kedvező feltételekkel kölcsönöket szerezni – ennek azonban elemzők szerint kicsi a valószínűsége.
A görögök többsége azonban erősen tart az intézményi hitelfelvétel következményeitől: a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede további életszínvonal-csökkenéstől fél, annak ellenére, hogy a többség továbbra is támogatja az októberben megválasztott szocialista kormányt.
A tárgyalások tegnapi kezdetekor mindenesetre újabb csúcsra emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása is: a CMA Data Vision adatai szerint a görög CDS-díjszabás ötéves futamidőre 476,2 bázispontra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az adósságtörlesztés megszakadása elleni biztosításként most 10 millió eurónként évente 476 200 eurót számítanak fel a keddi 464 ezer euró után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Látogatottsági adatok