Sok kicsi sokra megy. Élelmiszerekre költi az egyik legtöbbet a romániai lakosság
Fotó: Pixabay.com
Az élelmiszerek teszik ki a tisztességes életvitelhez nélkülözhetetlen fogyasztói kosárhoz szükséges összeg 20,77 százalékát, a lakás pedig a 26,33 százalékát.
2018. november 06., 09:372018. november 06., 09:37
2018. november 06., 09:552018. november 06., 09:55
A tisztességes életvitelhez szükséges fogyasztói kosár értéke eléri fejenként a 2552 lejt, egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében pedig 6762 lejre van összesen szükség – derül ki a Friedrich Ebert Románia Alapítvány által a Syndex Romániával és az Életminőség-kutató Intézettel közösen készített felmérésből, amelyet 2018 júliusa és szeptembere között végeztek.
Az eredmények a szakértők szerint arra irányítják rá a figyelmet, hogy újra kell tárgyalni a romániai lakosság szükségleteit, nem csupán abból kiindulva, hogy a minimális fogyasztói kosár tartalma elavult, hanem azért is, mert újra meg kell határozni, hogy mit jelent a decens életszínvonal fogalma, és milyen kiadásokra van szükség ahhoz, hogy a romániai lakosság ezt maga és a családja számára biztosítani tudja.
A kutatás készítői abból indultak ki, hogy a család városon él, mindkét felnőtt alkalmazottként dolgozik, az átlagbérnél kevesebbet visz haza, 35–45 évesek, miközben az egyik gyermek 12–14, a másik 8–10 éves.
A decens életszínvonalhoz szükséges minimális fogyasztói kosár tartalmát öt nagyobb romániai városban – Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Jászvásár és Temesvár – négy-négy csoportos interjú alapján állították össze. Ezeken az eseményeken 8–12 alkalmazottként dolgozó személy vett részt a gazdaság különböző területeiről: volt köztük olyan, aki a közigazgatásban, volt, aki a tanügyben, a kereskedelemben, az iparban vállalt munkát, és olyan is akadt, aki a banki vagy az IT-szektorban tevékenykedett.
A kutatás eredménye szerint élelmiszerre 1405 lejre, ruházati cikkekre és lábbelire 651 lejre, a lakásra 1781 lejre, lakberendezésre 220 lejre, a lakásfenntartással járó kiadásokra 477 lejre, háztartási termékekre és piperecikkekre 238 lejre, szolgáltatásokra 488 lejre, oktatásra és kultúrára 546 lejre, az egészségre 107 lejre, szabadságra és kikapcsolódásra 234 lejre, megtakarításokra pedig 615 lejre van szükség. Tehát az élelmiszerek teszik ki az összeg 20,77 százalékát, a lakás pedig a 26,33 százalékát.
A kutatás leszögezi, hogy a decens életszínvonalhoz szükséges minimális fogyasztói kosár tartalmát bizonyos időközönként aktualizálni kell. Marcel Spatari, a Syndex Románia igazgatója rámutatott, a minimális fogyasztói kosár fogalmát a 2000/217-es számú sürgősségi kormányrendelettel vezették be Romániában, azon élelmiszerek és szolgáltatások minimális költségeinek változását volt hivatott mérni, amelyek egy család alapszükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlenek.
Tovább bővült a fogyasztás
5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az idei első kilenc hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS). A növekedés főleg az élelmiszerek és a nem élelmiszerek értékesítésének köszönhető, amelyek 6,5, illetve 6,1 százalékkal bővültek. Az üzemanyag eladása 2 százalékkal nőtt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 6 százalék volt. Szeptemberben a kiskereskedelmi fogalom volumene 2,3 százalékkal nőtt a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten.
Jelentős lassulás figyelhető meg az előző két évhez képest, hiszen 2016-ban még 13 százalékkal, tavaly 10 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az előző évek két számjegyű növekedése azzal magyarázható, hogy a kormány adócsökkentéseket vezetett be, megemelte a béreket és a nyugdíjakat, ami mind hozzájárult a belföldi fogyasztás növekedéséhez. A belföldi fogyasztás volt a román gazdasági növekedés fő hajtóereje az elmúlt években. Az idén a szociálliberális kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit mind az Európai Bizottság, mind a Nemzetközi Valutaalap túlzottnak tart, ők 4-4,5 százalékos bővülést valószínűsítettek.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!