Fotó: Pixabay.com
Újabb történelmi csúcsra hágott szerdán az arany és az amerikai dollár árfolyama, és a csúcs közelében mozgott az euró és a svájci frank is. A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdai árfolyamán a dollár elérte 4,4241 lejt a keddi 4,4131 lejről. Az arany grammja 229,0604 lejre drágult az előző napi 225,2035 lej után.
A svájci frank árfolyama eközben enyhén, 4,4982 lejre csökkent a keddi 4,4986 lejről, ami a történelem negyedik legmagasabb értéke volt. Az euró árfolyama is visszaesett kissé szerdán 4,7789 lej volt az előző napi 4,7800 lejes szinthez mérten. A 2019 novemberében elért történelmi csúcs – mint ismeretes – 4,7808 lej. Az arany esetében ez immár az idei év nyolcadik történelmi csúcsa. Az áremelkedés az év eleje óta folyamatos, január első napján még 213,7 lejes szinten állt a hivatalos árfolyam.
Az arany értéke nő a nemzetközi piacokon is, a beruházók ugyanis menedékként tekintenek a nemesfémre, miközben tombol a koronavírus, és kereskedelmi konfliktus dúl Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, ami aggodalomra ad okot.
Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója ugyanakkor a Krónika megkeresésére rámutatott,
„Amikor fellángol a bizonytalanság, sokan aranyba, dollárba menekítik a pénzüket, megnő a legbiztosabb gazdaságnak tekintett amerikai államkötvények iránti kereslet” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, egyelőre nem lehet válságról beszélni, hiszen a kőolaj ára még magasan van, ha az olajár zuhan, akkor vannak válságra utaló jelek. Králik Lóránd kifejtette, a világpiacon jelenleg lényegesen nagyobb a bizalom az amerikai dollár, mint az euró iránt.
Ezt több tényező is okozza, az egyik, hogy az Európai Unió mozdonyának tekintett Németországban most ideiglenes politikai válság van, Olaszországban pedig a kormányalakítással kapcsolatos gondok miatt vannak nehézségek. A másik ok a kínai koronavírus megjelenése miatti válság. Kínában erre az évre 6 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre, viszont a koronavírus megjelenése miatt nem valószínű, hogy meghaladja az öt százalékot, ami az elmúlt harminc év legkisebb növekedése. Ezen túlmenően az első negyedévben, sőt lehet, hogy az első fél évben akár három százalékra is visszaeshet a kínai gazdaság növekedése. Ennek jelentősebb hatása érezhető az Európai Unióban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mert az európai gazdaságok nyitottabbak, több kínai terméket importálnak. Másrészt nagyon sok európai vállalatnak van Kínában üzeme, egy ideiglenes leállás ezek teljesítményét negatívan befolyásolja.
Az Unióban ezenkívül is folyamatosan csökken a gazdasági növekedés, az általános növekedés a 28 tagállamot számítva tavaly 1,4 százalékos volt, az eurózónában 1,2 százalék. „A mi térségünk továbbra is jól teljesít, Európában Málta után Romániában a legnagyobb a gazdasági növekedés, Írország mellett Magyarország és Lengyelország is az élmezőnyben van. Viszont a népes országokban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban – lassul a növekedés. Aggodalomra ad okot, hogy a német gazdaság növekedése 0,6 százalékra esett vissza. Ez is okozza, hogy többéves csúcsot döntött az euró–dollár keresztárfolyam” – részletezte Králik Lóránd. Hozzátette, minél kisebb az ország, és minél nagyobb a gazdasági nyitottsága, tehát az export-import függősége, annál kevesebb eszköze van arra, hogy a világpiaci folyamatok ellen fellépjen, „szembeússzon az árral”. Romániának nincs nagy beleszólása az árfolyamok mozgásába, bár a Román Nemzeti Banknak van egy stabilitást szavatoló árfolyampolitikája, „vigyáz az árfolyamokra és a kamatokra” – mutatott rá a szakember.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
szóljon hozzá!