„Amikor fellángol a bizonytalanság, sokan aranyba, dollárba menekítik a pénzüket, megnő a legbiztosabb gazdaságnak tekintett amerikai államkötvények iránti kereslet” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, egyelőre nem lehet válságról beszélni, hiszen a kőolaj ára még magasan van, ha az olajár zuhan, akkor vannak válságra utaló jelek. Králik Lóránd kifejtette, a világpiacon jelenleg lényegesen nagyobb a bizalom az amerikai dollár, mint az euró iránt.

Uniós vészjelzések

Ezt több tényező is okozza, az egyik, hogy az Európai Unió mozdonyának tekintett Németországban most ideiglenes politikai válság van, Olaszországban pedig a kormányalakítással kapcsolatos gondok miatt vannak nehézségek. A másik ok a kínai koronavírus megjelenése miatti válság. Kínában erre az évre 6 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre, viszont a koronavírus megjelenése miatt nem valószínű, hogy meghaladja az öt százalékot, ami az elmúlt harminc év legkisebb növekedése. Ezen túlmenően az első negyedévben, sőt lehet, hogy az első fél évben akár három százalékra is visszaeshet a kínai gazdaság növekedése. Ennek jelentősebb hatása érezhető az Európai Unióban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mert az európai gazdaságok nyitottabbak, több kínai terméket importálnak. Másrészt nagyon sok európai vállalatnak van Kínában üzeme, egy ideiglenes leállás ezek teljesítményét negatívan befolyásolja.

Az Unióban ezenkívül is folyamatosan csökken a gazdasági növekedés, az általános növekedés a 28 tagállamot számítva tavaly 1,4 százalékos volt, az eurózónában 1,2 százalék. „A mi térségünk továbbra is jól teljesít, Európában Málta után Romániában a legnagyobb a gazdasági növekedés, Írország mellett Magyarország és Lengyelország is az élmezőnyben van. Viszont a népes országokban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban – lassul a növekedés. Aggodalomra ad okot, hogy a német gazdaság növekedése 0,6 százalékra esett vissza. Ez is okozza, hogy többéves csúcsot döntött az euró–dollár keresztárfolyam” – részletezte Králik Lóránd. Hozzátette, minél kisebb az ország, és minél nagyobb a gazdasági nyitottsága, tehát az export-import függősége, annál kevesebb eszköze van arra, hogy a világpiaci folyamatok ellen fellépjen, „szembeússzon az árral”. Romániának nincs nagy beleszólása az árfolyamok mozgásába, bár a Román Nemzeti Banknak van egy stabilitást szavatoló árfolyampolitikája, „vigyáz az árfolyamokra és a kamatokra” – mutatott rá a szakember.