Fotó: Cod Gabriel
Érezhetően megnőtt idén a romániai idegenforgalmi célpontokat, szálláshelyeket választók száma. A szakemberek szerint az ok az infrastruktúra javulása mellett a nemzetközi konjunktúrával is magyarázható, a terrorfenyegetettség miatt ugyanis sokan inkább itthon nyaraltak, miközben a külföldi turisták körében is valamelyest felértékelődött a biztonságosnak mondott ország.
2016. október 03., 19:342016. október 03., 19:34
2016. október 03., 19:492016. október 03., 19:49
Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, az idei év első nyolc hónapjában 737 300-zal, azaz 11 százalékkal több turista érkezett Romániába, mint az előző év azonos időszakában, számuk pedig elérte a 7,4 milliót. A turisták 77,8 százaléka egyébként román állampolgár volt, a külföldiek aránya 22,2 százalékot tett ki – ez hasonló az egy évvel korábban regisztrált adatokhoz. A legtöbb külföldi vendég európai országból érkezett a turisztikai szálláshelyekre – 74,8 százalék, közülük pedig 85,2 százalék az Európai Unió valamely tagállamából látogatott el Romániába.
A vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 17,6 millió volt, ami 8,7 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. A vendégéjszakák 81,5 százalékát romániai turisták töltötték el a turisztikai szálláshelyeken, míg a külföldiek részaránya 18,5 százalékot tett ki. A külföldiek közül a legtöbben (72,9 százalék) Európa valamely országából érkeztek, körükben pedig 83,1 százalék valamely európai uniós tagállam polgára volt. A hazai turisták átlagosan 2,5 napot töltöttek el egy szálláshelyen, míg a külföldiek két napot maradtak.
Nyári csúcsszezon
Kimondottan a nyári szezonban pedig ennél is nagyobb mértékben, 15 százalékkal bővült a belföldi turisztikai célpontok iránti kereslet – legalábbis arról adott hírt szintén hétfőn az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT). Mint rámutattak, a 2016-os nyári idényben a Duna-delta, Mamaia és Félixfürdő volt a legnépszerűbb a turisták körében, itt a foglaltság több héten át megközelítette a 100 százalékot, a vendégek pedig legalább három napot maradtak. „A Duna-deltában nyáron 20 százalékkal bővültek az eladások 2015 azonos időszakához viszonyítva. A gyógyüdülők esetében 18 százalékos, a Fekete-tenger romániai partszakaszán pedig 12 százalékos volt a bővülés, a hegyvidéken ellenben nem változott a kereslet az előző esztendőhöz képest” – tájékoztatott a szakmai szervezet.
Első medence a még nagyobb népszerűségért
A turisták átlagosan öt napot töltöttek el a tengeren, a vendégek jó részének az all inclusive csomagokra esett a választása, ilyen ajánlatokkal idén huszonhárom szálloda rukkolt elő. A tengeri nyaralások átlagára 637 lej/fő volt az előző évben regisztrált 563 lej/fő után. Július és augusztusban érkeztek a legtöbben, az ANAT illetékesei így most azon dolgoznak, hogy megtalálják, 2017-től hogyan tudnak turistákat csábítani májusra, júniusra és szeptemberre is.
„Az ANAT az Első medence programot fogja javasolni a következő kormánynak, ezt a megoldást kipróbálták már a bolgár tengerparton, és képes meghosszabbítani a szezont. A turistákat vonzzák azok a szállodák, amelyek medencékkel is rendelkeznek, és amelyek kikapcsolódást és szórakozást is biztosítanak akkor is, amikor az időjárás nem alkalmas napozásra és megmártózásra a tengerben” – jelentette be Alin Burcea, a szakmai egyesület elnöke. „A gyógyüdülés az orvosi kezelés irányából a megelőzés és lazítás felé tart, és nemcsak a tulajdonképpeni páciens, hanem családja is él vele, sokan akarják kipróbálni a gyógyfürdőket, -kezeléseket, amelyek egyre több szálloda kínálatában megtalálhatók” – avatott be eközben Adrian Voican, az ANAT alelnöke.
A szakmai szervezet által közölt adatok szerint az elmúlt öt évben a gyógyüdülőkben harmincnégy szállodát újítottak fel, miközben két új hotel épült. E tekintetben a Bihar megyei Félixfürdő a listavezető, majd az olténiai Călimănești–Căciulata, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő és Kovászna város következik. A romániai idegenforgalomban több mint 120 ezren dolgoznak, és ez ágazat a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 2 százalékát biztosítja.
Elriasztotta a turistákat a veszély
A terrorveszély hatására kevesebb turista látogat Németországba, Belgiumba, Törökországba és Egyiptomba is a világ legnagyobb szálláskereső portálja által a Magyar Időknek készített összesítés szerint. A napilap szerint Németország négy helyet csúszott vissza a népszerű úti célok rangsorában, az ország egészét tekintve 40 százalékkal zuhant a szálláshelyekre szóló foglalások aránya. Ennél is nagyobb veszteséget szenvedett el Belgium, ahol a felére esett vissza a turisztikai forgalom a brüsszeli merényletek következtében. Törökország 58, Egyiptom pedig 52 százalékos visszaeséssel alaposan hátraszorult a népszerűségi listán. A szállodák forgalmi adatai alapján a terrorcselekményekkel, illetve azok veszélyével sújtott államokban egytől egyig visszaesett a pihenés, kikapcsolódás céljából érkezők száma. Európa egészét tekintve eddig 2-3 százalékos volt idén az idegenforgalom bővülése, a fővárosokban azonban nagyobb mértékű csökkenést mértek.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!