2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A klaszter cégek, intézmények általában regionális, nonprofit jellegű, stratégiai szövetsége. Ez a társulási forma egyelőre ritka Romániában, ám az EU régebbi tagországaiban igen elterjedt, Magyarországon például több tucat klaszter működik, melyeknek saját szövetségük is van. A háromszéki klaszter megalakulását és a kezdeti időszak működési költségeit az Európai Unió, a 7-es Keretprogram keretében 199 620 euróval támogatja. A szerveződés alapító tagjai a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov), a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása, Kovászna megye önkormányzata, a német Frauenhofer kutatóintézet, a francia CRITT Bois forrásközpont, valamint két tanácsadó cég, a finn TTS és a bukaresti Inno Consult. A klaszter első munkaülését a múlt héten tartották a Transilvania Egyetemen. „A klaszter nem pénzt hoz, hanem know-how-t, tudást, pályázatokat javasol, megmutatja a finanszírozási lehetőségeket és szaktanácsadással szolgál”– hívta fel a figyelmet Claudia Mühlenfeld, a tömörülést koordináló német Zenit Innovációs és Technikai Központ képviselője.
„Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, fontos a technikai nívó fejlesztése. Ebben segít a klaszter: a franciák rendelkezésünkre bocsátják kutatási eredményeiket, a finnek a munkaszervezésben és a humán erőforrások terén segítenek”– nyilatkozta Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke. Gavril Budău, a faipari fakultás dékánja szerint a klaszter egyik legfontosabb feladata szorosabbra vonni az együttműködést a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozói szféra között. A munkaülésen döntés született arról, hogy első lépésként kérdőív segítségével mérjék fel a térség faipari vállalkozóinak gondjait és igényeit. A klaszter működésének elsődleges haszonélvezői az Asimcov faipari szakosztályának, a Ko-FA-nak a tagjai lesznek, de nyitottak az együttműködésre minden ezen ágazatban működő vállalkozással, mondja Bagoly Miklós.
Pengő Zoltán
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.