Fotó: 123RF
Az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak által sújtott háztartásokat célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal kell védeni. A fosszilis üzemanyagok ágazatában az árplafon lehetővé tenné például, hogy az Európai Unióban finanszírozzák ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
2022. október 18., 14:422022. október 18., 14:42
Hozzátette, hogy az ágazat extraprofitadója is a nehéz helyzetbe került háztartások támogatását segítené elő. Mint mondta, az általános fiskális segítségnyújtás nem lehetne ennyire hatékony, mert az növelné az inflációt és az energiaárakat, és gyengítené a gazdaságot. Elmondta, hogy az Európai Központi Bank mindent megtesz az infláció leszorítása érdekében, de a tagállamoknak is hatékony adó-, illetve monetáris politikát kell kialakítaniuk.
Dombrovskis szerint meg kell vizsgálnia az infláció okát az energiapiacon, csökkenteni kell az energiakeresletet, és növelni kell az alternatív ellátási forrásokat. Az Európai Bizottság e célból közös gázvásárlási platformot hozott létre, és növeli a megrendeléseket olyan megbízható beszállítóktól, mint Norvégia vagy az Egyesült Államok. Felhívta a figyelmet, hogy
Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője a vitához hozzászólva elmondta: Európa súlyos válságba jutott, ez brutális módon rezsiszámlákat, tönkrement iparágakat, létükért küzdő kisvállalkozásokat eredményezett. „Ennek oka a háború és az arra adott elhibázott válasz, azaz a rosszul megalkotott szankciós politika: ezért elviselhetetlenek ma az energiaárak” – emelte ki. A képviselő szerint a megoldás az Oroszország elleni uniós szankciók újragondolása, „mert az energiaellátás fizikai és nem ideológiai kérdés”.
„Nem kockáztathatjuk Európa energiabiztonságát, nem sodorhatjuk veszélybe a munkahelyeket, olyan politikát kell folytatnunk, amely az emberek támogatását élvezi” – hangsúlyozta Gyürk. Mint mondta, a magyarországi nemzeti konzultáció a szankciókkal kapcsolatban ezt a célt szolgálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyre súlyosbodó válságból csak széles tagállami és társadalmi támogatottsággal lehet kilábalni,
„Most minden tagállamnak meg kell kapnia a neki járó forrásokat, hogy azok a lehető leghamarabb eljussanak a polgárokhoz" - nyomatékosította a fideszes EP-képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!