míg néhány országban lanyhul a belföldi kereslet is a magánfogyasztás és a beruházások növekedési ütemének csökkenése következtében. Az elemzés kiemeli, hogy tekintettel a térség stabil népességére, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint 6 százalékkal nőtt 19992006 között, javult az életszínvonal, alábbhagyott a szegénység.
A munka és a tőke hatékonysága gyors ütemben javult a térségben, különösen a közepes jövedelmű FÁK-tagállamokban. Ennek köszönhetően a térségben az egy főre jutó jövedelem – konstans értéken számolva – az 1998. évi 5592 dollárról 8605 dollárra nőtt 2006-ban, ami azt jelenti, hogy a 460 milliós térségben 50 millióan kerülhettek ki a nyomorból. Az egy főre jutó GDP 50 százalékkal volt nagyobb 2005-ben, mint 1998-ban a FÁK-oszágokban, és 15 százalékkal több, mint 1993-ban a 10 új EU-tagállamokban (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában).
A gyors ütemű növekedést a technológiai fejlesztések mellett az tette lehetővé, hogy a hitelkihelyezések bővülésének köszönhetően a beruházások kétszámjegyű növekedést mutattak, a szénhidrogén-exportőröket segítette az energiaárak emelkedése, és jelentős összegeket utaltak haza a külföldön dolgozók. Ezek a tényezők ösztönözték a magánfogyasztást és az importot, amely következetesen 3 százalékkal meghaladta az egyébként is robusztus exportnövekedést.
Ez a fejlődés azonban nem mentes kockázatoktól – írja az elemzés. Az infláció változatlanul magas az euróövezet országaihoz képest, a folyómérleghiány sok olajimportőr országban tarthatatlanul naggyá vált. Emiatt az ECA-országok talán sebezhetőbbek a globális pénzügyi válság közepette, ez a sebezhetőség azonban országonként más. Az élelmiszer- és energiaárak is eltérően alakultak: 2006 és 2007 között az élelmiszer-infláció 5,6 százalékról 13,8 százalékra emelkedett az új EU-tagországokban, és 6,5 százalékról 20,3 százalékra a közepes jövedelmű FÁK-államokban. A tíz új tagországban az élelmiszerek a fogyasztói árindex 21 százalékát, Közép-Ázsia szegényebb országaiban 50-60 százalékát teszik ki. Az energia árának emelkedése átlagosan nagyobb volt az alacsonyabb jövedelmű FÁK-országokban (33 százalék 2007-ben), miközben 8–10 százalék volt a 10 új uniós tagországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok