Kiiktatta az Első otthon programot a hitelcseretörvényből a képviselőház jogi bizottsága, a honatyák ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) által javasolt, és a szenátus által korábban már elfogadott 150 ezer euróról 250 ezer euróra emelték a fizetés nélküli törlesztés hatálya alá eső ingatlanok értékét. A kedden megtárgyalt törvénytervezet értelmében azok is élhetnek majd a hitelcsere lehetőségével, akik kényszervégrehajtás alatt állnak.
2016. április 05., 17:162016. április 05., 17:16
A testület jelentését továbbították a plénum elé, amely döntéshozó kamaraként szavaz a jogszabályról. A képviselőknek a végszavazás előtt lehetőségük lesz módosítani a hitelcserét.
Mint ismeretes, a kormány a törvény szociális jellegére szeretett volna ráerősíteni, hogy csak a valóban rászorulók élhessenek a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, a honatyák azonban eddig nem fogadták meg a kabinet tanácsait.
Heves vita az Első otthonról
Ahogy az várható volt, az Első otthon program törlése a jogszabály hatálya alól heves vitát váltott ki a jogi bizottságban. A Román Nemzeti Bank (BNR) és a pénzügyminisztérium képviselői azt támogatták, hogy a kedvezményes hitelfeltételeket garantáló kormányprogram ne essen a törvény hatálya alá. Eközben a hitelcserét kezdeményező Daniel Zamfir képviselő azt kérte a kollégáitól, hogy olyan módosító indítványt fogadjanak el, amely leszögezi, hogy a fizetés nélküli törlesztést lehetővé jogszabály nem hat ki az Első otthon program keretében nyújtott állami garanciára. Mint hangsúlyozta, egy ilyen szöveg beiktatása biztosítaná a program folytatását.
Florin Georgescu, a jegybank első alelnöke viszont azzal érvelt, hogy amennyiben az Első otthon program keretében vett lakások is a hitelcsere hatálya alá kerülnének, akkor sérülne az állami garancia, továbbá nőne a bankok által megkövetelt önrész, drágulna a hitel, és hosszabb lenne a várakozási idő a kölcsön megítéléséig.
A nemzeti liberális párti (PNL) Zamfir bírálta a BNR és a pénzügyi tárca álláspontját, és ismételten leszögezte, hogy a jogszabály nem öli meg az Első otthon programot. „Nem tudok egyetérteni azzal a képmutatással, ami ebben a teremben zajlik. (…) Belevittük ezt a módosító indítványt, hogy tisztázzuk a helyzetet. (…) Mi tulajdonképpen társadalmi egyenlőséget akarunk” – fogalmazott Zamfir. Végül azonban lemondott módosító indítványáról.
A lakosságnak nem tetszik
Eközben egy, az IRSOP Market Research & Consulting által a Romániai Bankok Egyesületének (ARB) a felkérésére készített, A románok véleménye a hitelcseretörvényről elnevezésű, kedden reggel nyilvánosságra hozott felmérésből arra derült fény, hogy a lakosságnak egyáltalán nem tetszik a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabály jelenlegi formája.
Például a megkérdezettek több mint háromnegyede (77%) gondolja úgy, hogy egy esetleges hitelcseretörvény hatálya alá csak azoknak kellene esniük, akik nem tudnak törleszteni, nem pedig azoknak, akik nem akarnak. A felmérésben részt vevők többsége ugyanakkor azt is ellenezte, hogy a hitelcsere hatálya alá eshessenek olyanok is, akik több házat/telket vásároltak, és bajba jutottak – a válaszadók 81 százaléka szerint csak azok élhetnének a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, akiknek egyetlen házuk van.
Ugyanakkor a megkérdezettek 89 százaléka mondta azt, hogy jó egy olyan törvény, amely azoknak a hitellel rendelkező magánszemélyeknek segít, akik anyagi nehézségekkel küzdenek. A lakosság 94 százaléka véli továbbá úgy, hogy a bankkal közösen kellene megoldást találni, hogy a bajba jutott személy megtarthassa a lakását. Alig 6 százalék szeretne olyan jogszabályt, amely a hitelintézettel megkötött szerződés semmissé nyilvánítását, és a lakásról való lemondást írja elő – amiről tulajdonképpen a hitelcseretörvény szól. A felmérés egy 1016 személyből álló, országos reprezentativitással bíró mintán készült.
A bankok a magáncsődtörvényt sürgetik
„A romániai bankárközösség ismételten leszögezi, hogy előre kell hozni a magáncsődöt lehetővé tevő, 2015/151-es számú törvény hatályba lépését. A jogszabály nagy előnye a hitelcseretörvényhez képest az, hogy a fizetésképtelenné nyilvánítás után a jóhiszemű magánszemély továbbra is a jelzálog alá helyezett ingatlan birtokában maradhat, miközben a fizetés nélküli törlesztés azt jelenti, hogy elvész a családi lakás/telek” – mutatott rá a közvélemény-kutatás apropóján kiadott közleményében a bankáregyesület.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!